Fizetség (novella)

A Fizetség (Paycheck) Philip K. Dick egyik novellája, amelyet 1952-ben írt, majd az Imagination magazin 1953. júliusi számában jelent meg. Magyarul a Lenn a sivár Földön című novelláskötetben olvasható.

Fizetség
Szerző	Philip K. Dick
Nyelv	amerikai angol
Műfaj	sci-fi
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a történet szolgált alapjául John Woo 2003-as filmjének, amely nálunk A felejtés bére címen került a mozikba, és amelyben Ben Affleck és Uma Thurman alakítják a főszereplőket.

Alább a cselekmény részletei következnek!

Történet

Jennings elektroműszerész legutóbbi emlékei két évvel ezelőttről valók. Utolsó emlékei közé tartozik, hogy elvállalt egy munkát Earl Rethricktől 50 000 dollárért, amelynek szerződési feltételei közt volt, hogy feladata elvégeztével kitörölnek a memóriájából a munkára vonatkozó minden adatot. Ez a feltétel kicsit ugyan mindig zavarta, de ötvenezer dollár nagy pénz, így belement a dologba. Annál jobban meglepődik, amikor „saját” akaratára (aminek emlékét szintén törölték az agyából) az összeg helyett hét kacatot kap: egy kódkulcsot, egy használt jegyet, egy rövid fémhuzalt, egy törött pókerező zsetont, egy letéti cédulát, egy közlekedési érmét és egy zöld rongyot.

Nem sok ideje marad azonban a bánkódásra, ugyanis miután kilép az ajtón, a Milícia elfogja, és faggatni kezdi a telepről, ahol dolgozott és a gépekről, amiket tervezett. Ő természetesen nem emlékszik semmire, úgyhogy berakják a kocsiba, és a központba indulásról vitatkoznak. Jennings úgy dönt, nem kér az elmeszondából, úgyhogy a kocsi mágneses zárát a dróttal kijátszva kiugrik a kocsiból, és felpattan egy arrafelé hajtó buszra. Hogy ne szállítsák le a buszról, a közlekedési érmét használja. Jenningsnek derengeni kezd, hogy ezzel a marék kacattal többet ért el, mintha 50 000 dollárt kapott volna. Honnan tudta előre, hogy mire lesz szüksége? Talán csak véletlen volt? Így hát alaposabban szemügyre veszi a tárgyakat. A letéti cédula láttán megremeg: a csomagot csak két nap múlva fogják leadni. Talán a jövőbe látott? A színházjegyet az Iowa állambeli Stuartsville-ben használták, ezért odautazik.

Stuartsville-ben munkakeresés ürügyén kérdezgeti a helyieket az ottani gyárakról. Bár gyárakat nem talál, hall egy telepről, ami valamilyen háborús célt szolgálhat, mert acélból vannak a falai, őrök védik, éjjel-nappal folyik a munka és a munkásokra azonosító szalagot kötnek. Jenningsnek eszébe jut a rongydarab, amit kapott a csomagban. Mivel kezd veszélyessé válni az ügy, ráveszi Kellyt, Rethrick titkárnőjét, hogy segítsen megzsarolni Rethricket. Jennings így remél bejutni a céghez, ahol nem találhatja meg őt a Milícia.

Ennek megfelelően Jennings a zöld karszalagot felhasználva bejut a telepre, majd kisebb kalamajkát okozva készít néhány képet egy jövőbelátó masináról (amivel saját sorsát is tervezte), és végül elér az egyik kijárathoz. Fegyverével kényszeríti az őröket arra, hogy nyissák ki, azonban nekik nincs hozzá kulcsuk. Ekkor jut eszébe a „megörökölt” kulcs, amivel sikeresen kinyitja az ajtót, majd a kint álló őröket is lefegyverezi. A képeket odaadja Kellynek, amiket ő később berak az egyik csomagmegőrzőbe. Kellytől hazafelé menet azonban milicisták szegődnek a nyomába, ezért egy szállodába menekül. Innen két őr próbálja meg kidobni, de Jennings rájön, hogy ez egy álcázott játékbarlang. Szól az egyik őrnek, hogy ott van a zsebében a „jegy”, aki kiveszi a törött pókerzsetont, és a saját fele mellé illeszti. Beengedik a kaszinóba, ahová nem mernek utánajönni a fegyveresek.

Másnap beszél Rethrickkel, akinek elmondja, hogy ő tört be előző nap a gyárba. Rethrick ezt nem tudta idáig, mivel Jennings korábban tönkretette az időfogót, mielőtt letelt volna a 21 hónapnyi munkaideje. Megzsarolja Rethricket azzal, hogy ha nem veszi maga mellé a gyár irányításában, akkor eljuttatja a Milíciának a felvételeket. Nem számol azonban azzal, hogy Kelly valójában Rethrick lánya, így semmire sem megy azzal, hogy nála van a csomag. Ekkor jut eszébe utolsó darabja, a letéti cédula. Apjának és lányának legnagyobb megrökönyödésére Jennings megmutatta ezt a papírt nekik, és nem sokkal később a múltbéli Jennings az időfogó segítségével elveszi Kellytől ugyanazt a cetlit, így pedig már teljes a zsarolás.

Háttér

Dick – a szerzői jegyzet szerint – azt akarta érzékeltetni ezzel a novellával, hogy bizonyos tárgyak, értéktelen kacatok néha sokkal többet érhetnek, sokkal hasznosabbnak bizonyulhatnak, mint mondjuk a pénz. Főleg, ha egy időutazó okosan tudja használni azokat.

Források

• Philip K. Dick: Lenn a sivár földön (Agave Kiadó, 2005)