Fjodor Markelovics Csesznokov
Fjodor Markelovics Csesznokov (oroszul: Фёдор Маркелович Чесноков; erza nyelven: Фёдор Маркелович Чесновковонь, Fjodor Markelovics Csesznovkovony; 1896. május 7. – 1938. május 25.) erza nemzetiségű író, drámaíró, irodalmár, a mordvin irodalom meghatározó alakja.[1][2][3]
| Fjodor Markelovics Csesznokov | |
| Született | 1896. május 7. Pylkovo |
| Elhunyt | 1938. május 25. (42 évesen) Szaranszk |
| Állampolgársága | orosz szovjet |
| Nemzetisége | erza |
| Foglalkozása | író, drámaíró, irodalmár |
| Iskolái | Vörös Professzorok Intézete |
| Halál oka | kivégezték |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
A mordvin nemzetiségű Pilkovo (Пылково) faluban született a Szaratovi kormányzóságban (ma Lopatyinói járás, Penzai terület) paraszti családban. A helyi zemsztvoiskola után 1912-ben egy kétéves szakiskolát végzett el, majd elemi iskolában volt tanító. Az első világháború idején behívták katonának, aztán 1922-től Moszkvában élt, a Közoktatási Népbiztosságban dolgozott. 1924-ben elvégezte a Vörös Professzorok Intézete irodalom szakát, majd aspirantúrát végzett.[1][2][3]
1932-ig a Nemzetiségi Könyvkiadónál a mordvin szekció munkatársa volt, majd az Ucspedgiznél (Учпедгиз, Állami Tankönyvkiadó) mordvin tankönyveket dolgozott ki más mordvin tudósokkal, például Anatolij Rjabovval együtt. Ez időtájt kezdett el írni a Jaksztyere tyestye (Якстере теште, Vörös csillag) nevű újságnak. 1933-ban a szaranszki Mordvin Kutatóintézet munkatársa lett, ahol a mordvin nyelveket, irodalmat és folklórt, valamint a mordvin nyelvtant is kutatta. 1934-ben a szovjet írók első kongresszusán képviselte a mordvin irodalmat. Emellett mordvin folyóiratokat is szerkesztett. Ugyanebben az évben bekerült az újonnan alakított Mordvin Írószövetségbe.[1][2][3]
1937 júniusában letartóztatták, megvádolták szovjetellenes cselekményekkel és kémkedéssel, majd 1938-ban kivégezték. Csak 1956-ban rehabilitálták.[1][2][3]
Munkássága szerkesztés
1922-ben jelent meg első elbeszélése, a Szirje ucsityel (Сыре учитель, Az öreg tanár), mely egy vidéki tanító lelkiállapotát tükrözi a szovjet uralom kezdetekor. Ezt követően számos mordvin nyelvű karcolata és elbeszélése jelent meg több kötetben: Velesz javovsz (Велесь явовсь, Megosztott falu, 1926), Lija kijava (Лия киява, Más utakon, 1927), Tetyaka levksz (Тетяка левкс, Akár az apja, 1929), Vaszeny tolt (Васень толт, Első tüzek, 1932). 1935-ben az erza nyelvű Valdo erjamosz (Валдо эрямос, A ragyogó élethez) című antológiában jelentek meg elbeszélései. Hősei hétköznapi emberek, témái közé tartozik a forradalom, a polgárháború, a kollektivizáció, az új élethez, kultúrához való alkalmazkodás nehézségei.[3][1]
Elbeszélései mellett drámaíróként is jelentős, a mordvin nyelvű drámaírás atyjának tekintik. 1924-ben az Erzjany pjeszat (Эрзянь пьесат, Erza színdarabok) című kötetben jelent meg több drámája, például a Kavto kijava (Кавто киява, Két úton), A mon kegyenze paliny (А мон кедензэ палынь, És én kezet csókoltam neki), a Roki tuvo (Роки туво, A röfögő disznó), a Veluv (Велув, Együtt), a Barscsinany skaszto (Барщинань шкасто, Robot idején). 1925-ben jelent meg Kaldorgadszty tasto kojtnye (Калдоргадсть ташто койтне, Meglazultak a régi támfalak) című színműve. Drámái forradalmi gondolatok, aktuális politikai és társadalmi problémák mellett hétköznapi témákat is feldolgoznak és szatirikus vígjáték is található közöttük.[3][1]
Gyermekek számára is írt elbeszéléseket.[3]
1925-ben egy kritikus így írt róla: „Csesznokov a jelen mordvin íróinak a legtehetségesebbike. Nyelve kifejező, szemléletes képekben gazdag. A gazdagság és a művészi sokoldalúság forrása a mordvinok és a mordvin élet sajátosságainak beható ismerete.”[2]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d e f К 120-летию со дня рождения Ф.М. Чеснокова (orosz nyelven). Мордовский республиканский объединенный краеведческий музей им. И.Д. Воронина, 2016. május 10. (Hozzáférés: 2019. május 12.)[halott link]
- ↑ a b c d e Mordvin irodalom (magyar nyelven). ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. (Hozzáférés: 2019. május 12.)
- ↑ a b c d e f g Чесноков Федор Маркелович (orosz nyelven). Библиотека Мордовской литературы. [2018. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 12.)
