Flórián Tibor (sakkozó)

Flórián Tibor született: Feldmann (Budapest, 1919. március 2.1990. január 28.) sakkozó, nemzetközi mester, magyar bajnok, csapatban Európa-bajnoki bronzérmes, szakíró, sakkfeladványszerző, mesteredző, sportvezető.

Flórián Tibor
Személyes adatok
Születési dátum 1919. március 2.
Születési hely Budapest
Halálozási dátum 1990. január 28. (70 évesen)
Halálozási hely Budapest
Állampolgárság magyar
Versenyzői adatok
Cím nemzetközi mester (1948)
Legmagasabb Élő-pontszám 2554 (1958 december)[1]
Legmagasabb ranglista 95. (1960 július)[2]
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Sakk
Sakk-Európa-bajnokság
bronz
1961, Oberhausen
csapat

Élete és sakkpályafutásaSzerkesztés

Apjától tanult meg sakkozni 6–7 éves korában. A középiskola után a Pázmány Péter Tudományegyetemre került latin-olasz-francia szakos filológus tanárjelöltként. Hét nyelven beszélt, olaszul, oroszul, németül, franciául, angolul, spanyolul, szerbül. 1945 után a Miniszterelnökségen volt fordító és tolmács, majd a Külügyminisztériumba került, így lett a moszkvai nagykövetségen kulturális attasé. Később külügyi tisztviselőként, majd nyelvoktatóként és fordítóként dolgozott.[3]

Első feladványa 1930-ban jelent meg, 1932-ben érte el első versenysikerét. 1936-ban a legeredményesebb magyar sakkfeladványszerző volt: hat díjat nyert, ebből négy 1. díjat.[3] 1945-ben lett országos bajnok, ebben az évben szerezte meg a mesteri címet, majd 1948-ban nemzetközi mesteri címmel tüntették ki. Tagja volt 1952-ben a helsinki sakkolimpián a 6. helyezett magyar csapatnak, valamint 1961-ben az oberhauseni Európa-bajnokságon a 3. helyezett magyar csapatnak. 1947 és 1961 között 53-szoros magyar válogatott. 1962 és 1984 között a Magyar Sakkszövetség főtitkáraként működött. 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagja lett.[4]

A magyar sakkélet irányítása mellett a sakkfeladványszerzés fejlesztésével is foglalkozott. Megjelent feladványainak száma 200 köré tehető, ezek közül mintegy 60-at tüntettek ki. Nemzetközi versenybírói címet szerzett, és több alkalommal bíráskodott hazai és nemzetközi versenyeken, többek között ő volt a főbíró az 1969-es lublini női sakkolimpián, ahol a magyar válogatott először szerzett ezüstérmet.[3] A Népszabadság, a Magyar Ifjúság, a Képes Sport, a Tükör és a Jövendő című lapok sakkrovatának vezetője volt, számos kitűnő sakk-könyvet írt. Munkáinak túlnyomó része két- és háromlépéses mattfeladvány, azonban reflexmattjaival is szép sikereket ért el. Több eredeti ötletet mondhat magáénak. A reciprok hasogatás témájának[5] felfedezése az ő nevéhez fűződik.

A levelezési sakkban is aktívan részt vett, ahol a sakkolimpiai válogatottnak két évtizeden át éltáblása volt.[6] 1961-ben mesteredző címet kapott.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Nimzoindiai védelem (I-II, Gelenczei Emillel, Bp., 1958, 1959)
  • Védekezés és ellentámadás (Bp., 1965)
  • Csak az győzhet, aki támad (Bp., 1968)
  • Legjobb magyar támadó játszmák (Bp., 1970)
  • A sakkvilág trónusáért (I-II, Flesch Jánossal, Varnusz Egonnal, Bp., 1974, 1977) ISBN 963-253-235-x (1. kötet) ISBN 963-253-236-8 (2. kötet)

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[7]
  • Mesteredző (1961)
  • Szocialista Munkáért Érdemérem (1961) a lipcsei sakkolimpián elért eredményért a csapat kapitányának[8]
  • A Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója (1962)[9]
  • Magyar Népköztársaság Sportérdemérem ezüst fokozata (1972) a szkopjei sakkolimpián szerzett ezüstéremért, mint a Magyar Sakkszövetség főtitkára[10]
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1984) nyugállományba vonulása alkalmából[6]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Chessmetrics Player Profile: Tibor Flórián (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. június 29.)
  2. Chessmetrics Player Profile: Tibor Flórián (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. június 29.)
  3. a b c Szabolcsi János (1989. március). „Flórián Tibor hetvenéves”. Sakkélet 39 (3), 90–92. o.  
  4. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagjai. Népsport, (1963. dec. 15.)
  5. Ez abból áll, hogy két sötét tiszt minden lépése védi a fenyegetést. Van egy másodlagos fenyegetés is, de a védő tiszteknek van egy-egy olyan lépésük, amely ezt a második fenyegetést is védi. Csakhogy az egyik tiszt ilyen védőlépésekor megvalósul a másik tiszt általános ellépésekor beálló fenyegetés, és fordítva.
  6. a b (1984. július) „Kitüntetés”. Magyar Sakkélet 34 (7), 166. o.  
  7. Kik nyerték el újabban az érdemes sportolói címet. Népsport, (1954. máj. 28.)
  8. (1961. február) „Kitüntetések”. Magyar Sakkélet 11 (2), 25. o.  
  9. (1962. december) „Kitüntetés”. Magyar Sakkélet 12 (12), 189. o.  
  10. (1972. november) „Kitüntetések”. Magyar Sakkélet 22 (11), 212. o.  

ForrásSzerkesztés