Főmenü megnyitása

Fliszár János szlovénül Janoš Flisar (Salamonc, 1856. június 21.Muraszombat, 1947. június 21.) magyarországi szlovén műfordító, költő, újságíró és tanító.

Fliszár János
Fliszár János.jpg
Született 1856. június 21.
Salamonc
Elhunyt 1947. június 21. (91 évesen)
Muraszombat
Állampolgársága
Nemzetisége magyarországi szlovén
Foglalkozása műfordító, költő, újságíró, pedagógus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fliszár János témájú médiaállományokat.

Élete és munkásságaSzerkesztés

Fliszár evangélikus parasztcsaládban született Fliszár Miklós és Zsibrik Ilona gyerekeként a mai Salamon faluban (ma Šalamenci, Szlovénia). 1862-től tanult a pucinczi (battyándi) iskolában, majd a Kőszeghez közeli Nemescsón. 1868-tól a soproni evangélikus líceum hallgatójaként tanári pályára készült és 1875. június 25-én kitűnő eredménnyel vizsgázott. Alig négy hónap múlva Tótkeresztúron (ma Križevci, Szlovénia) kapott állást, ahol egyben kántora is volt a településnek. Itt egy faiskolát is vezetett, és a falu vezetőségében is helyet kapott. Apósa Berke János evangélikus lelkész és író volt, 1878-tól. Feleségét 1905-ben vesztette el.
1911-ben nyugdíjazták és a vas megyei tanfelügyelőség elismeréssel akarta jutalmazni, de ezt nem fogadta el. Nyugdíjba vonulása után Muraszombatban (ma Murska Sobota, Szlovénia) telepedett le. Elismert szőlő- és gyümölcstermesztő volt. Dolgozott a Muravidéki Banknak, 1923-ban pedig a muraszombati diákotthon vezetője lett.

Költőként és műfordítóként egyaránt remekelt. Vend nyelvre fordította Arany János, Petőfi Sándor, Mikszáth Kálmán és Jókai Mór műveit, s szerkesztője volt az Augustich Imre alapította Prijátel c. lapnak, azt követően a Muraszombat és Vidéke c. lapnak fordított szlovén cikkeket.
A trianoni békeszerződést következményeként lakhelye Jugoszláviához került, és híve lett a revíziónak, valamint az irredentizmusnak. Részben ennek jegyében írta meg a Vogrszki-vendiski recsnik i vendiski-vogrszki recsnik (Magyar-vend és vend-magyar szótár) című művét, amely egy eredeti kéziratos, 50 ezer szót tartalmazó vend nyelven szóló szótárnak a kisebbített változata. Noha a vend névvel jelöli a szótárt, amit vendül is leír, noha ilyen szó nem is volt soha a vend nyelvben (mivel magukat szlovénnek határozzák meg a nyelv beszélői), azt azonban még ő is elismeri, hogy a lakosság magát szlovenci névvel minősíti és a szótárban is apróbetűkkel megjegyzi, hogy a vend a vogrszkiszlovénszki (magyarországi szlovén), vagy sztári szlovenszki magyarul ó-szlovén nyelv. Tulajdonképpen a vend név itt tudományos jelleggel szerepel, ugyanis a 1819. századi tudományos munkák a magyarországi szlovéneket vandáloknak nevezték. Fliszár is ennek megfelelően írja a vend nevet, nem irredenta, megosztó célból, hogy elkülönítse őket a szlovénoktól. Maga a szótár sem távolodik el a szlovén nyelvtől, mivel jelentősen épített Fliszár a köznyelvre és későbbi munkáiban ő is közeledett a szlovén nyelvhez. Szerkesztette vendül Evangelicsanszki kalendar és Luther kalendar címen naptárakat, amiben számos magyar dalt fordítottak le. Fordításai az Egyesült Államokban is megjelentek, az Amerikanszki Szlovencov glász c. liberális lapban.

A Wikimédia Commons tartalmaz Fliszár János témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozásSzerkesztés