Fodor Ármin

Fodor Ármin, Fleischner (Nagymihály, Zemplén vármegye, 1862. január 27. – Budapest, 1944. február 23.) magyar bíró, jogtudós, kodifikátor, kúriai tanácselnök.

Fodor Ármin
Született	1862. január 27. Nagymihály
Elhunyt	1944. február 23. (82 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	bíró, jogtudós, kodifikátor
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1885)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete és tudományos tevékenysége

Fleischner Illés gazdálkodó és Haas Magdolna fiaként a Zemplén megyei Nagymihály községben született 1862. január 27-én. (Nevét 1881-ben magyarosította Fodorra.) A gimnáziumot Ungváron végezte el. Jogi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1885-ben jogi doktorátust, egy évvel később pedig ügyvédi oklevelet szerzett.

1884-ben a Budapesti Törvényszék munkatársaként helyezkedett el, majd. 1890-ben az V. Kerületi Járásbíróság albírójának nevezték ki. 1892-től az Igazságügyi Minisztérium törvény-előkészítő osztályán alkalmazták. 1901-től a Fővárosi Ítélőtábla bírájaként dolgozott. 1911-ben lett bíró a Magyar Királyi Kúrián. 1924-től címzetes jelleggel, 1929-től pedig ténylegesen is kúriai tanácselnökként tevékenykedett. Tagja volt a magánjogi törvénykönyvet előkészítő bizottságnak. 70 évesen, 1932-ben vonult nyugállományba.

Hosszú pályafutása alatt jelentős jogászi, jogtudósi és szakírói tevékenységet fejtett ki. Már 1892-től az Igazságügyi Minisztériumban bekapcsolódott a Térfy Gyula nevével fémjelzett peres eljárási reformmunkálatokba, egy évvel később pedig másik neves jogászunk, Plósz Sándor munkatársaként aktívan részt vett a magyar polgári perrendtartás előkészítési és életbe léptetési munkálataiban. A törvény tervezetéhez ő írt alapos és nívós indokolást is, amelyet 1893-ban kiadtak. (A törvényt végül 1911-ben fogadták el.) 1910 és 1912 között Fodor képviselte Magyarországot a váltójog nemzetközi egységesítésére összehívott hágai államértekezleten, amelyen a témára vonatkozó nemzetközi egyezmény is megszületett. Külföldön is elismert jogászunkat a Nemzetközi Jogi Társaság választmányi tagjának is megválasztották. Az 1920-as években a magánjogi törvénykönyv összeállítása területén széles körű kodifikátori szerepet vállalt.

1923-tól a Magyar Jogász Egylet alelnöki funkcióját is ellátta. Jogi szakfolyóiratok és különböző lapok 1890-től számtalan írását közölték. A sajtótermékek gazdag skáláján az alábbiak emelendők ki: Ügyvédek Lapja, A Jog, Egyenlőség, Magyar Jogász Újság, Magyar Jogászegyleti Értekezések, Jogállam, Jogtudományi Közlöny.

Jogászi munkásságát és publikációs tevékenységét egyaránt a szorgalom, a minőség és a sokoldalúság jellemezte: kortársai is egyértelműen elismerték, hogy a magyar magánjog, a polgári perrendtartás szakterületén maradandót alkotott. Kiemelkedő munkájáért a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

Felesége Hermann Adolfine volt.

1944. február 23-án, 82 éves korában hunyt el Budapesten.

Társadalmi tisztségei

• a Magyar Jogászegylet alelnöke
• az International Law Association választmányi tagja.

Munkái

• A fizetésképtelen adós jogcselekvényeinek megtámadása a csődben (Budapest, 1887)
• A jogügyletek értelmezése a felülvizsgálati eljárásban (1899)
• Magyar magánjog. Budapest : Singer és Wolfner, [1899-1905]. 5 kötet
  • 1. kötet: Általános rész: Személyjog. 549 p.
  • 2. kötet: Dologi jog. 824 p.
  • 3. kötet: Kötelmi jog. 904 p.
  • 4. kötet: Családjog. 1018 p.
  • 5. kötet: Öröklési jog. 727 p.
• Az osztrák perrendtartás (1896)
• A polgári perrendtartás. Budapest : Ráth M., 1912. VIII, 526, [1], 104 p.
• A polgári perrendtartás alapelvei : 1913. évi deczember hó 3-tól 1914. évi április hó 15-ig a Magyar Jogászegyletben megtartott előadássorozat : Fodor Ármin, Gaár Vilmos, Magyary Géza és mások előadásai. Budapest : Franklin, 1914. 344 p.
• A polgári törvénykezési rendtartás kézikönyve. Budapest : Singer és Wolfner, 1894-1897. 3 kötet.
  • 1. kötet: Általános határozatok, rendes eljárás. 693 p.
  • 2. kötet: Sommás eljárások, fizetési meghagyások. 775 p.
  • 3. kötet: Örökösödési eljárás. 468 p.
• A polgári törvénykezési rendtartás kézikönyve. 2. kiadás. Budapest : Singer és Wolfner, 1894-1897. 3 kötet
  • 1. kötet: Általános határozatok, rendes eljárás. 775 p.
• A polgári törvénykezési rendtartás kézikönyve. Budapest : Singer és Wolfner, 1894-1897. 2 kötet
  • 2. kötet: Sommás eljárás. Fizetési meghagyások. 775 p.
  • 3. kötet: Örökösödési eljárás. Jogsegély. 771 p.
• Polgári perrendtartás : 1911 : I. törvénycikk. Budapest : Ráth M., 1911. 526 p.
• Polgári perrendtartás : az 1868 : LIV., 1881 : LIX., 1893 : XVIII., 1893 : XIX. törvénycikkek : sommás ügyviteli szabályok : bélyeg- és illeték-szabályok : jegyzetekkel és a vonatkozó összes jogszabályokra vonatkozó utalásokkal. Budapest : Singer és Wolfner, 1894. VI, 591 p.
• Polgári perrendtartás : az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek : sommás ügyviteli szabályok : bélyeg- és illeték-szabályok. Budapest : Singer és Wolfner, 1897. XII, 670 p.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  
• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 283. o.  Online elérés
• Magyar életrajzi lexikon
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Fodor Ármin – kúriai tanácselnök. In: Jogállam, 1924. XXIII. évf. 3. szám, 171. p.
• Fodor Ármin gyászjelentése. In: Újság, 1944. február 25. 4. p.
• Fodor Ármin [nekrológ]. In: Magyar Jogi Szemle, 1944. XXV. évf. 5. szám, 174–175. p.
• Fodor Ármin életrajza. Országgyűlési Könyvtár - Magyar Jogi Portál
• Fodor Ármin digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban