Fogászat

orvosi szakterület
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 24.

A fogászat a szájüreg és a rágókészülék (rágóizmok, rágóízület, fogak) betegségeinek gyógyítása. Szakorvosa a fogorvos, a fogorvosi szakvizsga letétele után meg hivatalosan fogszakorvos. A vizsgázott fogászokat szakmapolitikai okokból képezték 1959-ben hazánkban fogorvoshiány miatt-ők nem egyenértékűek a fogorvosokkal![1][2] A fogorvosok segédjei a fogászati asszisztensek , a fogtechnikusok és a dentálhigiénikusok Archiválva 2018. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben.[3]

Fogorvos munka közben.

Szakosodási lehetőségek

szerkesztés

Az Európai Unió követelményeinek megfelelően a 2003 után végzettek csak az új szakképesítési rendszerben szerezhetnek szakvizsgát.

A diploma megszerzésével a fogorvos önálló munkára, önálló rendelő működtetésére jogosult.

Ezen felül a következő elnevezésű szakvizsgákat teheti le:

  • Dentoalveoláris sebészet
  • Konzerváló fogászat és fogpótlástan
  • Parodontológia
  • Gyermekfogászat
  • Fogszabályozás

A fogszakorvosok pszichoterapeuta szakvizsgát is letehetnek.

Azon fogorvosok, akik általános orvosi diplomával is rendelkeznek, letehetnek arc-állcsont-szájsebészet szakvizsgát is.

A 22/2012. (IX.14.) EMMI rendelet 2018. szeptember 1-től kivezeti a Konzerváló fogászat és fogpótlástan szakvizsgát és bevezeti a Fogpótlástan, valamint az Endodontia szakvizsgákat.

2018. szeptember 1-től Magyarországon szerzett, vagy államilag elismert fogorvosi diplomával megszerezhető szakképesítések:

  • Dento-alveolaris sebészet
  • Fogszabályozás
  • Gyermekfogászat
  • Fogpótlástan
  • Endodontia
  • Parodontológia

Finanszírozás szerinti felosztás

szerkesztés

Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott ellátás

szerkesztés

Ezek a volt „SZTK” rendelők. Legtöbbjük ma már részben a kezelőorvos tulajdonát képezi. A körzetbe tartozó betegek ellátása meghatározott heti óraszámban történik. A kezelések után a rendelő az OEP-től speciális elszámolás alapján juttatást kap.

A betegeknek nem kell fizetniük bizonyos kezelésekért. Ezeket a vonatkozó Jogszabály határozza meg. (Ilyenek például gyökérkezelés, tömések. De nem ilyen: korona, híd, esetenként a műfogsor.)

Az OEP jellemzően alulfinanszírozza a rendelőket. A felhasznált anyagok minőségének növelését (a drágabb, jobb tömőanyag megvásárlását) a fogorvos csak saját bevételeinek csökkentése árán érheti el, vagyis drágább tömőanyag felhasználása esetén sem engedi a törvény, hogy a beteggel többet fizettessenek.

 
Fogorvos munka közben.

Magánrendelők

szerkesztés

A rendelő összes kiadását a bevételek fedezik, ezért a betegnek minden kezelésért fizetnie kell. A kezelések árai tehát tartalmazzák a beruházási, fenntartási, anyag- és bérköltségeket.

Néhány rendelőben több típusú rendelés is folyhat, például délelőtt OEP ellátás, délután magánrendelés.

Fogorvosi végzettség, diploma

szerkesztés

Jelenleg Magyarországon összesen 4 egyetemen van lehetőség fogorvosi végzettség megszerzésére. Ezek a budapesti Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem. A képzési idő 10 szemeszter, amely osztatlan képzés keretében történik. Ez két félévvel rövidebb az általános orvos képzésnél, amely esetében összesen 12 félév a képzési idő. A végzettség megnevezése: Fogorvos, doctor medicinae dentarie (dr. med. dent.)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • Forrai Judit: Fejezetek a fogorvoslás és eszközeinek történetéből. A fogászat rövid kultúrtörténete; Dental Press Hungary, Budapest, 2005