Foglár György (Csejte, 1670. április 30.Eger, 1754. október 12.) címzetes püspök, egri kanonok, az egri jogakadémia alapítója.

Foglár György
Életrajzi adatok
Születési név Foglár György
Született 1670. április 30.
Csejte
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1754. október 12. (84 évesen)
Eger
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Tisztség püspök
A Wikimédia Commons tartalmaz Foglár György témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Nemesi családból származott; középiskoláit Nagyszombatban és Pozsonyban végezte; mint esztergomi papnövendék bölcseletre s teológiára a bécsi egyetemre ment; misés pappá szenteltetvén, működését Házasnényén kezdte el. Innét csakhamar az egri egyházmegyébe, hol a török uralom után a papokban nagy hiány volt, lépett át és 1707-ben pásztói plébánossá nevezték ki. 1710-ben Telekessy István egri püspök maga mellé vette kanonoknak; 1713-ban prépost és 1718-ban címzetes szerbiai püspökséget nyert.

JótékonyságaSzerkesztés

1740-ben 25 ezer forinttal és az almagyari szőlője árából Egerben jogakadémiát alapított, alapítványához a jogi iskola számára 1745-ben 50 000 forint értékű házat vett és 1746-ban az alapítványi tőkét 41 000 forintra emelte; 1754. augusztus 5-én írt végrendeletében azt véglegesen 50 000 forintban állapította meg. A papnövendékek részére alapította az egyházjogi tanszéket, 2000 forintot pedig azon célra hagyott, hogy annak kamataiból a növendékek hasznos hittani könyvekkel láttassanak el; alapítványát az 1741-es országgyűlésen törvénycikkbe is iktatták.

MűveiSzerkesztés

  • Hortus divinorum eloquiorum, pro facilitate concionatorum, perariumque in vinea domini evangelizantium perutilis. Cassoviae, 1723.
  • Ferculum vitae aeternae, seu veritas de reali praesentia Christi in eucharistia, ex argumentis et rationibus doctorum ortodoxae ecclesiae clarissimorum hactenus per adversarios nunquam solutis deducta. Cassoviae, 1725.

Leveleit, Pálffy János gróf leveleivel együtt a Magyar Akadémiai Értesítő közölte (1851.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Csáky Károly: Jeles elődeink. 130 kisportré az egykor Hontban tevékenykedő neves személyekről. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2002.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.