Fogl Károly
Fogl Károly (magyarosított nevei: Fogoly Károly, Újpesti Károly, Újpest, 1895. január 19. – Budapest, 1969. január 12.) válogatott labdarúgó és edző. A sportsajtóban Fogl II néven szerepelt. Gyakran testvérével együtt (Fogl József vagy Fogl III) játszott.
Fogl Károly | |||||||||||||||||||||
![]() | |||||||||||||||||||||
1927-ben | |||||||||||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||||||||||
Születési dátum | 1895. január 19. | ||||||||||||||||||||
Születési hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||||||
Halálozási dátum | 1969. január 12. (73 évesen) | ||||||||||||||||||||
Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||||||
Sírhely | Megyeri temető (2-1-180)[1] | ||||||||||||||||||||
Állampolgárság | magyar | ||||||||||||||||||||
Poszt | hátvéd | ||||||||||||||||||||
Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
Válogatottság | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
Edzőség | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Fogl Károly témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||
Pályafutása
szerkesztésKlubcsapatban
szerkesztésFogl labdarúgó pályafutását a Mezei Torna Clubnál kezdte, majd 1912-ben került át az Újpesti Törekvés Sportegyesülethez. Két évvel később csatlakozott az Újpesti Torna Egylethez, ahol egész karrierje során szerepelt. Itt vált Magyarország egyik legjobb védőjévé. Testvérével, Józseffel nagyszerű védőpárost alkottak, amely az európai labdarúgásban Fogl-gátként lett közismert. 1920-ban megkapta az év labdarúgója címet. A húszas években a Ferencvárosi TC és az MTK uralta a honi labdarúgást, így az Újpest sohasem végzett a második helynél előrébb és a kupában is csak döntőig jutott. Az 1929-30-as bajnokságban azonban az Újpest végzett az élen, habár Fogl alig kapott lehetőséget. Ez volt utolsó újpesti szezonja. 1931-ben egy rövid időre a Vasashoz szerződött.
A válogatottban
szerkesztés1918 júniusában, Bécsben egy osztrákok elleni 2-0-s győzelemmel mutatkozott be a válogatottban. 1920 novemberében játszott először együtt a nemzeti csapatban a Fogl testvérpár, akik meghatározó alakjai voltak a húszas évek magyar válogatottjának. Az 1924-es párizsi olimpián azonban Mándi Gyula mellett játszott. Részt vett az 1927-ben rajtoló, első ízben kiírt Európai Nemzetek Kupáján, ahol Magyarország a negyedik helyen végzett. Ötvenegyedik, egyben utolsó válogatott mérkőzését 1929 áprilisában Svájc ellen játszotta. Címeres mezben 2 gólt szerzett.
Edzőként
szerkesztésAktív pályafutása befejeztével edzőnek állt és Bulgáriába ment, ahol a Sportklub Sofia csapatát 1935-ben bajnoki címig vezette. Az 1934-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben a bolgár válogatottat is irányította, ahol a magyarok csoportjában pont nélkül az utolsó helyen végeztek, így lemaradtak a világbajnokságról. Ezután a román Juventus Bukarest kispadját választotta, majd pedig az akkor második ligás Győri ETO-t az NB I-be vezette. 1938-tól, illetve a második világháború után a Warta Poznańt edzette, amellyel lengyel bajnoki címet ünnepelhetett 1947-ben.
Sikerei, díjai
szerkesztésJátékosként
szerkesztés- Magyar bajnok: 1929-1930, 1930-1931
- Magyar bajnoki ezüstérmes: 1920-1921, 1922-1923, 1926-1927
- Magyar kupadöntős: 1922, 1923, 1925, 1927
- Bajnokok Tornájának győztese: 1930
- Közép-európai Kupa-győztes: 1929
Edzőként
szerkesztés- Bolgár bajnok: 1935
- Lengyel bajnok: 1947
Statisztika
szerkesztésKlubcsapatban
szerkesztésMérkőzései a válogatottban
szerkesztésForrások
szerkesztés- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 730. o. ISBN 963-547-414-8
- Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968. ISBN 0439001507018
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4
- Hegyi Tamás: A magyar futball legjobb 50 labdarúgója (Aréna 2000 – Budapest, 2008) ISBN 978-963-9729-82-7
További információk
szerkesztés- [1]
- Lőrincz Róbert–Laszip Gábor: A legendás Fogl-gát; Pallas 70 Okt. Kft., Bp., 2010