A fokjel ° egy kis, emelt kör alakú tipográfiai és matematikai jel, a fok jele: többek közt hőmérsékletre vonatkozóan, valamint egy geometriai szög fokát jelölheti, ennek kapcsán pedig földrajzi helymeghatározásra is szolgál.

Megjelenítése és karakterkódjaSzerkesztés

Windows alatt az Alt Gr és 5, majd egy másik betű lenyomásával (majd ezen betű törlésével), vagy pedig a bal Alt és a számbillentyűzeten a 0176 beírásával hívható elő.

Unicode-beli kódja: U+00B0. HTML-kódja: °.

Hőmérséklet jelöléséreSzerkesztés

A fokjel – a kelvin kivételével – mindegyik hőmérsékleti skála (pl. Celsius, Fahrenheit, Réaumur) betűjelénél, a betű elé írva használatos. Ilyenkor a számjegy után szóköz áll, a fokjel után, a betű előtt azonban nincsen szóköz, pl. 20 °C.[1]

A Celsius-fok leírására külön jel is létezik a Unicode-ban (kódja: U+2103), mely némileg különbözik a két karakterrel megadott fokjeltől: ℃

 °C. A Fahrenheit-fokhoz hasonlóképp létezik önálló kód: ℉ – vö. °F (U+2109). Ezek különösen a kínai írásnál célszerűek, ahol két (a többivel egyenlő szélességű) karakter aránytalanul sok helyet foglalna.

Geometriai használataSzerkesztés

Geometriai, ill. földrajzi értelemben a számjegy után a fokjelet szóköz nélkül írjuk: 90°,[1] és az esetleges ragot kötőjellel fűzzük hozzá, pl. 5°-kal.[1]

A fokjellel megadott mennyiséget pontosíthatja a fok után számmal megjelölt perc ′ (olykor ívperc, ill. láb), másodperc ″ (illetve ívmásodperc, más néven hüvelyk), továbbá esetleg a harmadperc[2] (tertia) ‴ (amelyek egyaránt az előző egység hatvanadrészét jelölik). A harmadperc helyett a gyakorlatban inkább az ívmásodpercet szokták tizedestörtként megadni. (Eredetileg ezek kis alakú római számokat jelöltek, és a fokjel ezekhez képest jelentette a nullát mint kiindulást.)

A perc és a másodperc jele nem azonos az aposztróffal (’), illetve az idézőjellel (”).

Hasonló jelekSzerkesztés

Térközt nem növelő karakterként, ill. betűk kiegészítő elemeként, mellékjelként a cseh, dán, norvég, svéd és vallon nyelvben karika állhat elsősorban betűk fölött (å, e̊, ů, ẘ, ẙ, q̊, x̊ – ill. más mellékjelekkel kombinálva: ǻ, å̂, ā̊, ą̊, å̱, ill. r̥̄), olykor alattuk (ḁ, valamint kombinálva r̥ és r̥̄). A fonetikai átírásban alul lévő karika jelölheti mássalhangzók zöngétlenségét, illetve egyes mássalhangzók szótagképző jellegét, pl. r̥. Ezeket az U+0325 kiegészítő karakterrel lehet megjeleníteni. Az egyes japán hiragana (ぱ, ぴ, ぷ, ぺ, ぽ) és katakana (パ, ピ, プ, ペ, ポ) szótagjelekben álló, [p] kezdőhangot jelölő dakuten szintén nem azonos a fokjellel és a fenti mellékjelekkel sem.

Térközt növelő karakterként egyes nyelvekben, ahol a sorszámnév a-ra vagy o-ra végződhet, a hímnemű sorszámnevek jelölésekor szintén hasonló jelet alkalmaznak (gyakran aláhúzva), pl. olasz terzo: 3o, de erre is alkalmazható külön jel: º. Matematikai operátorként szintén külön jel használható: , akárcsak a felső indexbe írt nullához: (vö. 0).

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c OH. 297.
  2. OH. 389.