Főmenü megnyitása

A folyóparti füzesek (Salicetea purpureae Moor 1958) növénytársulástani osztályába a lomblevelű erdők (Aestilignosa) közül a síksági nagy folyók gyakran elárasztott partjain és zátonyain kialakuló ártéri pionír cserjéseket és puhafaligeteket soroljuk. Mivel a folyóvíz szüntelenül szállítja és apály idején lerakja a növények szaporító képleteit, az ilyen társulások kiterjedése nagy, mert az egymástól távoli erdők fajkészlete is igen hasonló. Fajösszetételük meghatározó tényezői:

Az elárasztás lehet rendszeres, periodikus vagy rendszertelen, alkalmi.

Az ebbe az osztályba sorolt társulások közös jellemzője a meglehetősen egyöntetű és szegényes fajkészlet. A fajösszetételt meghatározó fő tényezők:

  • a folyószakasz jellege,
  • a folyás sebessége és
  • a hordalék jellege (szemcseeloszlása, tápanyagtartalma).

A viszonylag egyöntetű és fajszegény társulásokban gyakoriak az adventív jellegű pionír és az epizodikusan megjelenő (efemer) növények. A folyók parti zónájában ezek a társulások gyakran társulnak nádasokkal és magaskórós, hordaléklakó szövetkezetekkel.

Rendszertani felosztásukSzerkesztés

Az osztálynak Magyarországon egyetlen rendje ismert: Bokorfüzesek és puhafaligetek (Salicetalia purpureae) Moor, 1958

Ennek két csoportja értelemszerűen:

  • puhafaligetek (Salicion albae) Soó, 1930 em. T. Müller & Görs három növénytársulással:
    • fehérnyárligetek (Senecioni sarracenici-Populetum albae) Kevey in Borhidi & Kevey, 1996,
    • feketenyárligetek (Carduo crispi-Populetum nigrae) Kevey in Borhidi & Kevey, 1996 és
    • fűzligetek (Leucojo aestivi-Salicetum albae) Kevey in Borhidi & Kevey, 1996.

Ez a rend az ártéri pionír cserjéseket és az ezekből fejlődő puhafás ligeterdőket foglalja magában. Valamennyi társulása patakok és folyók árterén nő. A sok oldott oxigént tartalmazó folyóvíz időnként elárasztja e cserjések és ligeterdők aljnövényzetét. Az árhullám e társulások fontos szelektív ökológiai tényezője. Mivel a bokorfüzesek és puhafás ligeterdők kialakulásában, dinamikájában és szukcessziójában a talaj vízszintje és az elárasztás játszik fontos szerepet, ezeket a társulásokat kivétel nélkül azonálisaknak tekintjük.

ForrásokSzerkesztés