Fonyó Sári

(1891–1949) banktisztviselő, pártmunkás

Fonyó Sári,[m 1] 1912-ig Freund Sarolta[1] (Dusnok, 1891. április 18.[2]Budapest, Terézváros, 1949. január 3.[3]) banktisztviselő, nőmozgalmi vezető, pártmunkás.

Fonyó Sári
Született Freund Sarolta
1891. április 18.
Dusnok
Elhunyt 1949. január 3. (57 évesen)
Budapest, Terézváros
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Freistadt Fülöp
SzüleiFreund Vilmos
Freund Katalin
Foglalkozása banktisztviselő
Halál okaönakasztás
SablonWikidataSegítség

ÉleteSzerkesztés

Freund Vilmos kereskedő és Freund Katalin (1869–1905)[4] gyermeke, izraelita vallású. Anyai nagyszülei Freund Salamon és Trebitsch Sarolta voltak. Édesanyja, Freund Katalin elsőfokú unokatestvére volt Trebitsch Ignác kalandornak és Tarczai Lajos szocialista politikusnak.

1910-ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba, belépett az MSZDP-be, 1915-től pedig a Budapesti Áru- és Értéktőzsde tisztviselőjeként dolgozott.[5] Az első világháború alatt a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesülete bizalmija volt, majd 1918-19-ben szerepet vállalt az illegális KMP megszervezésében, annak alakulásától fogva tagja, a Központi Bizottság háromtagú direktóriumának egyik összekötője volt.[6] 1918. októberben az MSZDP IX. választókerületi pártszervezet alelnökévé választották.[7] A kommün alatt a pénzintézetek lefoglalását irányította, s a Hadügyi Népbiztosságon a titkárság vezetőjeként működött: Szántó Béla titkára volt, egyben tagja a Budapesti Munkás- és Katonatanácsnak.[8][9] 1919. április 27-én Budapesten, a IX. kerületben hozzáment Freistadt Fülöphöz,[10][11] Freistadt Mór és Fuchs Henrietta fiához. A két tanú Kun Béla és Szántó Béla volt.[12] A Tanácsköztársaság bukása után hatévnyi fegyházbüntetésre ítélték,[13] ám a szovjet–magyar fogolycsere-akció keretei közt 1922-ben Szovjet-Oroszországba távozhatott,[14] ahol a moszkvai Állami Bankban talált állást. A második világháború után visszatért Magyarországra, s a Magyar Nemzeti Bank vezető tisztviselője volt.[15] 1949-ben felakasztotta magát.[3]

SzármazásaSzerkesztés

Fonyó Sári családfája
Fonyó Sári
(Dusnok, 1891. április 18.–
Budapest, 1949. január 3.)
Apja:
Freund Vilmos

izr.

Apai nagyapja: Apai nagyapai dédapja:
Apai nagyapai dédanyja:
Apai nagyanyja: Apai nagyanyai dédapja:
Apai nagyanyai dédanyja:
Anyja:
Freund Katalin
(Paks, 1869. március 24. – Budapest, 1905. február 22.)

izr.

Anyai nagyapja:
Freund Sámuel

izr.

Anyai nagyapai dédapja:
Freund Wolf (Farkas)

izr.

Anyai nagyapai dédanyja:
Haas Fáni

izr.

Anyai nagyanyja:
Trebitsch Sarolta

izr.

Anyai nagyanyai dédapja:
Anyai nagyanyai dédanyja:

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Hivatalos okmányokon a Sarolta név szerepel, míg a Magyar Életrajzi Lexikon, illetve több Fonyóval foglalkozó forrás is Fonyó Sáriként említi.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Belügyminisztérium 1912. évi 102825. sz. rendelete. MNL-OL 30793. mikrofilm 426. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1912. év 7. oldal 32. sor.
  2. Születési bejegyzése a kalocsai izraelita hitközség születési akv. 22/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
  3. a b Halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 19/1949. folyószám alatt.
  4. Freund Vilmosné Freund Katalin halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 714/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
  5. Lásd Magyarország tiszti cím- és névtára 1915–1918. évi kiadványai.
  6. dr. Rákos Ferenc (1959). „A Kommunisták Magyarországi Pártja második (illegális) Központi Bizottságának munkájáról”. Társadalmi Szemle (2), 96. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 31.)  
  7. (1918. október 11.) „Pártügyek”. Népszava 46 (238), 8. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 31.)  
  8. (1919. április 10.) „A megválasztott munkás- és katonatanácsok”. Népszava 47 (86), 8. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 31.)  
  9. (1919. április 12.) „A központi tanács és a kerületi huszas bizottságok megválasztása”. Népszava 47 (88), 5. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 31.)  
  10. 1918-ban önkéntesként a Vörös Hadseregben harcolt, 1918. októberben Moszkvában az OK(b)P Külföldi Nyelvcsoportjai Föderációja katonai osztályának vezetőjévé nevezték ki, ahová a permi frontról érkezett. Józsa Antal (1979). „Az internacionalisták szervezése és a Magyar Tanácsköztársaság katonai megsegítése”. Hadtörténelmi Közlemények 26 (1), 25. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 31.)  
  11. 1919-ben ő is a Munkás- és Katonatanácsok központi munkástanácsának tagja lett. (1919. április 15.) „A központi szovjet megalakulása”. Pesti Napló 70 (89), 1. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 31.)  
  12. A házasságkötés bejegyezve Budapest IX. ker. polgári akv. 1049/1919. folyószám alatt.
  13. (1920. augusztus 27.) „A hadügyi népbiztos titkárnője”. Budapesti Hírlap 40 (203), 4. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 31.)  
  14. (1922. február 7.) „A politikai elítéltek harmadik csoportját elszállították”. Népszava 50 (30), 3. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 31.)  
  15. (1948. szeptember 2.) „A Tebony és a sorsharag”. Haladás 4 (36), 8. o. (Hozzáférés ideje: 2016. január 31.)  

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Lengyel József: Visegrádi utca. [Budapest]: Szépirodalmi Könyvkiadó. 1962.
  • Nagy Eta: Fonyó Sári. In: A szocialista forradalomért. A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Szerk. Bakó Ágnes. [Budapest]: Kossuth Könyvkiadó. 1975. 161–162. p.
  • HU BFL - VII.5.c - 6693 - 1920