Forgách Mihály (katona)

katona

Ghymesi és gácsi báró Forgách Mihály (15691603) császári és királyi katona, rector magnificus[1].

Forgách Mihály
Született 1569
Meghalt 1603 (33-34 évesen)
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa kányaföldi Kerecsényi Katalin

Élete szerkesztés

Az ősrégi nemesi származású Forgách család sarja. Ghymesi és gácsi báró Forgách Simon (1527-1598) főpohárnok és Pemflinger Orsolya fia volt. Szellemi tehetségét hamar megmutatta, így szülei, testvéreihez hasonlóan külföldön oktatták.

1587-ben a strassbourgi egyetemről jött Wittenbergbe és itt rector magnificusnak választották; 1589. február 2-án tért vissza hazájába. Az akkori tudósokkal levelezést is folytatott, és a tudományoknak nagy pártolója volt. 1590-ben Páduába utazott tanulmányai folytatására, több társával együtt. A feljegyzések szerint felajánlották neki a magyar tanácsosi tisztséget is, ám ezt olasz tudásának hiányában elutasította.[2]

Később a katonai pályára lépett, 1594-ben Hardegg gróf vezérlete alatt Komárom alatt táborozott.

Házassága és leszármazottai szerkesztés

1598-ban testvéreivel a garami kastélyban döntenek az elhunyt Forgách Ferenc püspöktől rá maradó hagyatékról, melynek felét lekötötte jegyesének, kányaföldi Kerecsényi Mihály Katalin lányának. 1600 január 25-én ismét megállapodást köt a jegyespár, melyben megállapodnak, hogy Kerecsényi Kata átengedi 80 000 Ft vagyonát és ezüstneműit leendő férjének, ha előtte gyermektelenül meghalna. A férfi gyermektelen halála esetén a feleséget élete végéig megilleti a ghymesi és komjáti birtokok jövedelmének fele. A házasságot is feltételezhetően ez időben kötötték meg.[2]

Házasságuk nem tarthatott sokáig, mert 1603. március 19-én Mihály Pozsonyban végső rendelkezéseit megtette. Ebben kéri feleségét, hogy Forgách Imre mellé temessék. Mivel vagyonukat feleségével együtt szerezték, a vagyonát neki hagyja, de kéri, hogy a Ghymesre vonatkozó okleveleket adja Zsigmond bátyjának. Özvegye a hagyaték miatt perbe lépett a családdal.

Nejétől, kányaföldi Kerecsényi Katalintól gyermekei nem maradtak.

Munkái szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. SZINNYEI JÓZSEF: MAGYAR ÍRÓK ÉLETE ÉS MUNKÁI. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2023. április 17.)
  2. a b Bártfai Szabó László. A Hunt-Pázmán nemzetségbeli Forgách család története (1910) 

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest, Panoráma, 1993
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994
  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8