Főmenü megnyitása

Forintos György (szociológus)

szociológus, 1956-os szabadságharcos

Forintosházi Forintos György (Budapest, 1935. február 6. – Budapest, 2005. január 18.) szociológus, magyar szabadságharcos az 1956-os forradalomban. Jogi kar forradalmi bizottság tagja, a MEFESZ vezetője.

forintosházi Forintos György
Forintos György (1935-2005). Látható a sebesült szeme az arcán kapott lövéstől az 1956-os forradalom alatt.
Forintos György (1935-2005). Látható a sebesült szeme az arcán kapott lövéstől az 1956-os forradalom alatt.
Született 1935. február 6.
Flag of Hungary (1915-1918, 1919-1946).svg Budapest
Elhunyt 2005. január 18. (69 évesen)
Flag of Hungary with arms (state).png Budapest
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Házastársa Bánlaki Sára
SzüleiForintos György
Foglalkozása szociológus
Forintosházi dr. Forintos György (1902-1958) igazságügyi minisztérium osztályfőnöke, miniszteri tanácsos, és felesége boldogfai Farkas Margit (1905-1990) úrnő; Forintos György szociológus szülei

ÉletrajzSzerkesztés

A régi tekintélyes Zala vármegyei nemesi forintosházi Forintos család sarja. Budapesten született, édesapja, forintosházi dr. Forintos György (1902-1958) jogász, igazságügyi minisztérium osztályfőnöke és édesanyja, az előkelő zalai nemesi származású boldogfai Farkas családból való boldogfai Farkas Margit Klementina Erzsébet (1905-1990) úrnő volt. Apai nagyszülei dr. forintosházi Forintos Géza (1868-1954), jogász, minisztériumi tanácsos, zalamihályfai földbirtokos, és Starmeg Paulina (1863-1951) voltak. Anyai nagyszülei dr. boldogfai Farkas István (1875-1921), jogász, a sümegi járás főszolgabírája és persai Persay Erzsébet (1885-1913) asszony voltak.[1] Egyik anyai nagybátyja, boldogfai Farkas Endre (19081994), vezérkari őrnagy, kocsordosi földbirtokos, akinek a felesége, a budapesti jómódú nagypolgári Lenz Klára Mária Hermina (19242013), gobelinművész, kocsordosi földbirtokos asszony volt; másik két anyai nagybátyja, boldogfai Farkas Gyula (19071938), főhadnagy, és boldogfai Farkas István Sándor (19181975), főhadnagy volt. Apai nagybátyjai dr. forintosházi Forintos László (19041994), zalaszentgróti főszolgabíró; forintosházi Forintos Károly (19001994), aki agglegényként hunyt el; dr. forintosházi Forintos Géza (1908–?) perlaki főszolgabíró, valamint apai nagynénje, forintosházi Forintos Mária (18871974) asszony, akinek a férje, dr. nemes Takács Jenő (18831962), királyi közjegyző volt.

A Böszörményi út 8-as számú társasházban elhelyezkedett IV. emeleti igen tágas 4 szobás lakásukban élt szüleivel együtt.[2][3] Gyerekkorában gyakran vadászott apjával, és Forintos Margit (1931-1981) nővérével együtt; gyakoriak voltak a hosszú kirándulások, valamint a mihályfai látogatások is az apai nagyszüleinél. Az kommunizmus bejövetele után családját, a mihályfai földbirtokától, kúriájától és erdejétől fosztotta meg az új rendszer. A Szent Imre Gimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait, és az iskola államosítása után a Petőfi Sándor Gimnáziumban 1953-ban érettségizett. Hamarosan jelentkezett az ELTE bölcsészkarára, és a francia szakra fel nem véve átirányították a jogi karra, ahol bekapcsolódott a tudományos diákköri munkába, és fél évet spanyol szakon is elvégzett.

Miután kitört a forradalom, 1956. október 23-án részt vett a tüntetésen, jelen volt a Rádió ostrománál. 24-én éjjel a szovjetek ellen harcolva a Kilián laktanyánál megsebesült, november 8-ig a Mária utcai szemészeti klinikán ápolták. Távollétében beválasztották a jogi kar forradalmi bizottságába, majd a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége vezetőségébe. Novemberben a Csepeli Vas- és Fémművek ifjúsági szervezetének kérésére többször járt a gyárban, emellett orosz nyelvű röpcédulák készítésével és az élelmiszer-ellátás szervezésével foglalkozott.

A MEFESZ december végi országos értekezletén ő képviselte a jogi kart, azonban miután megbukott a forradalom, hamarosan beidézték a rendőrségre, 1957. március 15-én fegyelmi eljárást indítottak ellene, és kizárták az egyetemről. Júniusban letartóztatták, és egy hosszú per során 1958 februárjában négy év börtönbüntetésre ítélték, amit 1958. október 13-án a Legfelsőbb Bíróság három évre csökkentett. Addig édesapja, dr. Forintos György jogász, a licitációval foglalkozott, aközben betegségében meghalt, még mielőtt látta volna fiát szabadon. Végül 1959. április 4-én szabadult.

Mivel nem tudta a tanulmányait folytatni, a Villamos Kismotor- és Gépgyárban anyagmozgató segédmunkásként sikerült elhelyezkednie, és 1962-től éjjeliőr volt egy fatelepen. Rövid idő alatt megtanult lengyelül, és az Országos Fordító Iroda sajtófigyelőjében dolgozott. Befejezte a jogi egyetemet, majd 1975-ben szociológus diplomát szerzett. 1977-től a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont munkatársaként szervezetszociológiai kutatásokat végzett. Aláírta a Charta ’77 csehszlovákiai polgárjogi mozgalom bebörtönzött tagjaival szolidaritást vállaló nyilatkozatot. 1981-től 1988-ig az Oktatáskutató Intézetben dolgozott. Részt vett a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) megalakításában, majd 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja. Később, a rendszerváltás után, 1990-1996 között az Országos Közoktatási Intézet tudományos főmunkatársa és az 1956-os Intézet Közalapítvány felügyelő-bizottsági tagja volt.

Házassága és gyermekeiSzerkesztés

1957. február 18-án vette feleségül Bánlaki Sárát (1936–), akitől később 2 gyermeke született:

  • dr. Perczel-Forintos Dóra, tanszékvezető egyetemi docens, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.[4] Férje, bonyhádi dr. Perczel András, kémikus, biokémikus, egyetemi tanár.
  • forintosházi Forintos Miklós

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 411. o.
  2. A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1942
  3. HU BFL IV.1420.r - XII. kerület - Böszörményi út - 8. Document
  4. http://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/munkatarsaink/dr-perczel-forintos-dora-phd-tanszekvezeto-egyetemi-docens/

ForrásokSzerkesztés