Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium

A Fráter György Katolikus Gimnázium és kollégium egy a Miskolcon található gimnáziumok közül. Az iskola 1992-ben alakult újra, azelőtt Herman Ottó Gimnáziumként üzemelt. 1992. szeptember 1-jén három első osztállyal megnyílt Miskolcon is a Katolikus Gimnázium a Szatmári Irgalmas Nővérek Hunyadi u. 6. sz. alatti épületében. Nevét a 16. században élt esztergomi érsekről, Fráter Györgyről kapta.

Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium
Alapítva 1992. szeptember 1.
NévadóFráter György
Hely Magyarország, Miskolc
Korábbi nevei Herman Ottó Gimnázium
Típus
OM-azonosító 028992
Cím Városház tér 6.
Elhelyezkedése
Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium (Miskolc)
Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium
Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 16″, k. h. 20° 46′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 16″, k. h. 20° 46′ 42″
Térkép
A Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium weboldala

Folyik az első tanév munkája: tanítás, tanulás, az új elsősök felvételiztetése. Tehát vagyunk. Jövőnket pedig meghatározza az önkormányzat képviselő-testületének 1992 tavaszán történt döntése. E szerint az 1992/93-as tanév végeztével a Városház tér 6. sz. alatti intézet tejes egészében visszakerül a Szatmári Irgalmas Nővérek tulajdonába, amely az 1948. évi államosítás előtt az Érseki Leánynevelő Intézet néven működött.

A miskolci zárdát 1878-ban alapította dr. Samassa József egri érsek. A telket és a házat Bükk Zsigmondné Sebe Terézia adományozta. Az érsek 1886-87-ben a házat kibővítette /udvari szárny/. Ekkor épült a szép kápolna Feszty és Gráff tervei alapján, és Feszty Árpád oltárképével, melyet 1888-ban szenteltek fel.

Az érsek 60 000 aranykorona alapítvánnyal biztosította az intézet működését. A tanítás 6 osztályos népiskolával indult, amelynek a vezetésére a Szatmári Irgalmas Nővéreket telepítette le. 1889-ben az érsek a hatosztályos népiskola mellé másodfokú, felsőbb leányiskolát állított. 1907-ben a másodfokú felső iskola nyilvános jellegű négyosztályos polgári leányiskolává alakult. A növendékek számának növekedése szükségessé tette a párhuzamos osztályok felállítását, ami 1938-ban következett be. 1912-ben Samassa érsek meghalt, akiben az intézmény alapítóját és nagy jótevőjét vesztette el.

Az első világháború után a nővérek fáradhatatlan munkája révén az intézet lassan újra fejlődések indult. Minden külső segítség nélkül új telekkel, épületekkel gyarapodott. Dr. Szmercsányi Lajos érsek engedélyével 1927-ben megnyílt az 5 osztályos tanítóképző intézet. 1932-ben hagyták el az első diplomás tanítónők a miskolci zárdát. 1935-ben intézetünk új épülettel bővült a nővérek szorgalmából. Ebbe költözött át a tanítóképző, a régi épületben a párhuzamos osztályú elemi és polgári iskola maradt. 1938-ban módosult a tanítóképzés. Megnyílt a négy éves líceum, amelyre épült volna a 2 éves tanítóképző akadémia. A terv kivitelezését megakadályozta a második világháború.

A tanulók létszáma folyton duzzadt. A rend nagy gondot fordított a korszerű oktatásra. A szerzetes tanerőit budapesti és szegedi főiskolán képeztette. A nővérek nagy szeretettel foglalkoztak a diákok hitéletének alapozásával, világnézetük keresztényszellemű kialakításával. Ezt a célt szolgálta a Szívgárda és a Mária-kongregáció.

Az államosításkor az intézetnek kb. ezer növendéke volt. De 1948-ban az államosításkor, s még inkább az 1950-ben történt elhurcoláskor a zárda falai közül 42 évre eltűntek a nővérek. A kápolna megmaradt eredeti funkciójában. Innen táplálkozott a zárdai nevelés szelleme, ez vonzotta vissza az egykor itt végzetteket 10, 20, 50, 60 éves találkozókra a nehéz évtizedek alatt is.

Források szerkesztés