Fráter Loránd

(1872-1930) dalszerző

Ippi, érkeserűi és bélmezei Fráter Loránd[1] (Érsemjén, 1872. január 13.Budapest, 1930. március 13.) földbirtokos, honvéd huszárszázados, országgyűlési képviselő, dalszerző. A 20. század elejének jelentős nótaszerzői közé tartozik.[2]

Fráter Loránd
1920-ban
1920-ban
Életrajzi adatok
Született 1872. január 13.
Érsemjén
Elhunyt 1930. március 13. (58 évesen)
Budapest
Iskolái Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia
Tevékenység dalszerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Fráter Loránd témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

A nemesi származású ippi, érkeserűi és bélmezei Fráter család sarja. Édesapja ippi, érkeserűi és bélmezei Fráter Béla (18301919),[3] földbirtokos, édesanyja gróf kisrédei Rhédey Júlia volt. A „nótáskapitány” családja számos jeles őssel, rokonnal büszkélkedhet. Az egyik Martinuzzi Fráter György Erdély megszervezője, aki esztergomi bíboros, érsek, erdélyi vajda volt. Madách Imre zűrzavaros életű felesége Fráter Erzsébet is a családhoz tartozott. A Fráter família rokoni kapcsolatban állt a brit uralkodóházzal, az angol királynővel. Fráter Lorándot átrepítette a világhír az Óceánon, 1928-ban New Yorkban is hallhatták hegedűjét.

A m. kir. honvéd Ludovika-Akadémia tisztképző tanfolyamának elvégzése után 1890. augusztus 18-án 13-as rangszámmal hadapróddá nevezték ki a m. kir. szegedi 3. honvéd huszárezredhez. 1891. november 1-el hadnaggyá léptették elő. 1893 szeptemberében áthelyezték a kassai 5. honvéd huszárezredhez. 1895 november 1-el főhadnaggyá léptették elő. 1896 január elsejétől áthelyezték a marosvásárhelyi 9. huszárezredhez. 1900. szeptember 1-től egy év időtartamra, mint "jelenleg szolgálatképtelent" várakozási illetékkel szabadságolták. Szabadságolása után visszatért a 9. honvéd huszárezredhez.

1904. november 1-el 2. osztályú századossá léptették elő, de november 21-től egy év időtartamra fizetés nélküli szabadságra ment, saját kérelmére. Ennek letelte után, 1906. január 1-el nyugállományba helyezték.

A közhiedelemmel ellentétben sohasem szolgált a cs. és kir. 10. huszárezred kötelékében, a "fehérvári huszárok"-nál.

Attól fogva a nótaszerzésnek élt, emellett hangversenykörutakra járt, ahol cigánybanda élén hegedülte és dalolta dalait: Száz szál gyertya…, Hívlak akkor is, ha nem jössz, Messze, messze Csíkországban, Oda van a virágos nyár, Ott, ahol a Maros vize messzi földön kanyarog, Tele van a város akácfavirággal…. Bátyja, Fráter Béla is nótaszerző volt, két dala vált közismertté: A fonóban szól a nóta, Szomorú a nyárfaerdő. Már katonatiszt korában foglalkozott irodalmi és zenei tanulmányokkal. Országszerte hangversenyezett, amelyeken nagy sikerrel adta elő saját szerzeményű dalait, nótaátiratait. Legtöbb nótájának szövegét is maga írta. Főleg a dzsentrik és a középosztály körében népszerű dalaiból háromkötetes gyűjteményt adott ki. 1910-ben függetlenségi programmal országgyűlési képviselővé választották.

Blaháné után Fráter Loránd az egyetlen apostola a népdalnak.Vasárnapi Ujság, 1909. január 31.

KönyveiSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

 
Fráter nótás könyve
 
Fráter Loránd legújabb nótás könyve (1914)

Ismertebb nótáiSzerkesztés

Jó estét kívánok,
megjöttek a fehérvári huszárok.
Jöttek, láttak, győztek,
sok kislányt megfőztek.
Jó estét kívánok,
megjöttek a fehérvári huszárok.

IrodalomSzerkesztés

  • Leszler József - Nótakedvelőknek, Zeneműkiadó, Budapest, 1986 ISBN 963-330-599-3
  • Papp Viktor - A nóta (Zenekönyv, Budapest)

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés