Francia változatlan alakú szófajok

Ez a szócikk a francia nyelvtani funkcióval bíró változatlan alakú szófajokat mutatja be vázlatosan. Ide tartozik a határozószó, amely mondattani funkciót tölt be, valamint az elöljárószó és a kötőszó, amelyek viszonyszók. Az indulatszó, amelynek nincs grammatikai funkciója a mondatban, a Francia szókincs szócikk Szóteremtés szakaszában van bemutatva.

Külön említést érdemelnek azon hagyományosan határozószóknak tekintett szavak, amelyeknek nincs grammatikai funkciójuk, hanem módosítószók, konnektorok vagy mondatszók.

A franciában minden főnévi és névmási jelzőt, valamint minden főnévvel vagy hangsúlyos névmással kifejezett határozót elöljáróval szerkesztenek, ami helyettesíti a névszóragozást.

A határozói mellékmondatokat (a részeshatározóin és a képes helyhatározóin kívül) bevezető kötőszók és kötőszó értékű szókapcsolatok is meghatározzák, hogy mely igemódban áll a mellékmondat állítmánya.

A határozószó

Formai kategóriák

Formailag több határozószó-kategóriát lehet megkülönböztetni.

Vannak olyan francia határozószók, melyek egyenesen latin határozószókból származnak (pl. BENE > bien ’jól’, HERI > hier ’tegnap’) vagy amelyek alakulása olyan régen történt a francia nyelvben, hogy a beszélők számára már eredetileg határozószóknak számítanak. Ilyenek a demain ’holnap’, peu ’kevés’, tôt ’korán’ vite ’gyorsan’ határozószók.

Több határozószó más szófajokhoz tartozó szavak kapcsolatából keletkezett, és még többé-kevésbé felismerhetők az összetevőik. Ilyen például beaucoup ’sok’ (a beau coup ’szép ütés’ szókapcsolatból), longtemps ’sokáig’ (< long temps ’hosszú idő’), aujourd’hui (< au jour d’hui ’a mai napon’). Kevésbé összeolvadt ilyen határozószókat kötőjellel írnak: avant-hier ’tegnapelőtt’, après-demain ’holnapután’, peut-être ’talán’, sur-le-champ ’azonnal’ (eredeti jelentése ’a szántóföldön’), là-bas ’ott, oda’ (eredetileg ’ott lent, oda le’).

A franciában sok határozószó értékű szókapcsolat (franciául locutions adverbiales) is van, pl. à peu près ’hozzávetőlegesen’, en même temps ’egyidőben’, par hasard ’véletlenül’, à moitié ’félig’, d’ores et déjà ’már’, en vain ’hiába’, tout de suite ’azonnal’, tout à coup ’egyszerre’.

Több melléknevet határozószóként lehet használni hímnemű alakjukban. Példák: un bijou faux ’hamis ékszer’ vs. Il chante faux ’Hamisan énekel’, un profil fin ’vékony profil’ vs. hacher les ognions très fin ’nagyon kicsi darabkákra vágni a hagymát’, un camion cher ’drága kamion’ vs. Ce camion coûte cher ’Ez a kamion sokba kerül’, un homme fort ’erős ember’ vs. Il tape fort ’erősen üt’, Elle est jeune ’(Ő) fiatal’ vs. Elle s’habille jeune ’Fiatalosan öltözik’.

Melléknevekből képzett határozószók

A franciában sok a melléknévből képzett határozószó (többségük módhatározó), de csak egy képzőjük van, -ment.

A határozószó-képzés általános szabálya az, hogy a melléknév nőnemű alakjához teszik hozzá a képzőt. Példák:

• heureux, heureuse ’boldog’ → heureusement ’boldogan’;
• vif, vive ’élénk’ → vivement ’élénken’;
• naturel, naturelle ’természetes’ → naturellement ’természetesen’.

Ha a melléknévnek csak egy alakja van, mivel e-re végződik, akkor ehhez járul hozzá a képző: probable ’valószínű’ → probablement ’valószínűleg’.

Néhány a fenti kategóriákhoz tartozó melléknév esetén az egyetlen vagy a nőnemű alak néma e-je é-re vált (ejtsd [e], azaz mint a magyar „é”, de rövid): profond, profonde → profondément ’mélyen’, aveugle, aveugle → aveuglément ’vakon’, précis, précise → précisément ’pontosan’.

Másként rendhagyó a képzés a más magánhangzóra, mint néma e-re végződő hímnemű alakkal rendelkező melléknevekből. Ezek esetében a -ment képző a hímnemű alakhoz kapcsolódik: vrai → vraiment ’igazán’, aisé → aisément ’könnyen’, résolu → résolument ’határozottan’.

Az -ant és az -ent végű melléknevek esetében a melléknevek végződése összeolvad a képzővel, és ebből -amment, illetve -emment végződés adódik (mindkettő egyformán [amã]-nak hangzik): élégant → élégamment ’elegánsan’, prudent → prudemment ’óvatosan’.

Néhány egészen rendhagyó képződmény is van: gai, gaie → gaiement ’vidáman’ (írásában rendhagyó), gentil, gentille → gentiment ’kedvesen’.

A határozószó fokozása

A legtöbb határozószót szabályosan fokozzák, ugyanúgy, mint a mellékneveket:

Középfok (comparatif):

• nagyobb mérték (de supériorité): plus vite ’gyorsabban’;
• azonos mérték (d’égalité): aussi vite ’ugyanolyan gyorsan’;
• kisebb mérték (d’infériorité): moins vite ’kevésbé gyorsan’;

Felsőfok (superlatif):

• viszonylagos (relatif):
  • legnagyobb mérték (de supériorité): le plus vite ’a leggyorsabban’;
  • legkisebb mérték (d’infériorité): le moins vite ’a legkevésbé gyorsan’;
• kizárólagos (absolu): très vite ’nagyon gyorsan’.

Megjegyzendő, hogy, mivel a határozószók változatlan alakúak, a melléknevektől eltérően felsőfokban a határozott névelőt csak hímnem egyes számú alakban használják (amely ebben az esetben semlegesnek számít), és az, hogy a kisebb mértéket és a legkisebb mértéket sokkal gyakrabban fejezik ki, mint a magyarban.

Négy határozószónak rendhagyó a fokozása, abban az értelemben, hogy külön, a latinból közvetlenül örökölt szó a középfokú alakjuk:

Alapfok →			bien ’jól’	mal ’rosszul’	beaucoup ’sok’	peu ’kevés’
Középfok →	nagyobb mérték		mieux (< latin MELIUS)	plus mal vagy pis (< latin PEIUS)	plus (< latin PLUS)	moins (< latin MINUS)
	azonos mérték		aussi bien	aussi mal	autant ’ugyanolyan sok/ugyanannyi’	aussi peu
	kisebb mérték		moins bien	moins mal	nincs	nincs
Felsőfok →	viszonylagos	legnagyobb mérték	le mieux	le plus mal vagy le pis	le plus	le moins
		legkisebb mérték	le moins bien	le moins mal	nincs	nincs
	kizárólagos		très bien	très mal	nincs	très peu

Megjegyzések:

• A mal ’rosszul’ határozószónak egy szabályos és egy rendhagyó alakja van középfokban és felsőfokban. A rendhagyót a kissé régies választékos nyelvi regiszterben használják, a beszélt nyelvben pedig csak néhány állandósult szókapcsolatban, például Ça va de mal en pis ’Egyre rosszabbul mennek a dolgok’.
• A magyar ’nagyon sok’-nak nincs pontos francia megfelelője, mivel beaucoup elé nem lehet kitenni a très vagy ehhez közeli jelentésű szót. Ezért például a ’Nagyon sokat eszik’ mondat megfelelője franciául Il mange énormément lehet, szó szerint ’Rengeteget eszik’.

Funkciók

A határozószók tipikus funkciója mondattani, mégpedig határozói. Ebben a minőségükben kiegészíthetnek:

• igét: Il est mort naturellement ’Természetesen halt meg’;
• melléknevet: Il est très gentil ’Ő nagyon kedves’;
• más határozószót: Le professeur parle bien lentement ’A tanár nagyon lassan beszél’.

Máskor ilyen szavak mondatban szerepelnek, de nincs mondattani funkciójuk, hanem módosítószókként a mondat egészének vagy egy részének értelmét módosítják úgy, hogy a beszélő viszonyulását jelölik a mondatban foglaltakhoz. Példa: Il est mort, naturellement ’Természetesen meghalt’ (vs. Il est mort naturellement), ahol ugyanaz a szó módhatározó.

Ugyancsak mondatban és ezen belül funkció nélkül, ilyen szavak úgynevezett „logikai konnektorok”-ként szolgálnak, független egyszerű mondatok, összetett mondatok vagy más nagyobb szövegrészek, mint például írásban bekezdések között, tehát nem a mondat szintjén, hanem a beszédszakasz vagy a szöveg szintjén van funkciójuk. Ilyenek például:

• történés szakaszait bevezető szavak: d’abord ’először’, ensuite ’azután’, finalement ’végül’;
• érvek felsorolásában használt szavak: premièrement ’elsősorban’, deuxièmement ’másodsorban’, troisièmement ’harmadsorban’, enfin ’végül’ stb.;
• engedményt bevezető szavak: certes ’persze’;
• az előzővel ellentétes állítást bevezető szavak: cependant, toutefois, néanmoins (mindhárom jelentése ’azonban, mindamellett, mindazonáltal’);
• következményt bevezető szavak: c’est pourquoi ’ezért’, aussi ’ekképpen’, alors ’akkor’;
• következtetést bevezető szavak: donc ’tehát’.

Egyes ilyen szavak egyedül alkothatnak tagolatlan mondatot párbeszédben, azaz mondatszók, például oui ’igen’, non ’nem’, bien sûr ’persze’ bien ’jó, jól van, helyes’, éventuellement ’esetleg’, peut-être ’talán’, volontiers ’örömest’.

Vannak olyan szavak, amelyek nem lehetnek határozók, csak módosítószók, konnektorok vagy mondatszók (például bien sûr, peut-être, certes), és olyanok, amelyek lehetnek ezek is, azok is, mint a fentebb említett naturellement. Olykor a lexikai jelentésük a funkciójuktól függően változik. Egyéb példák:

• bien:
  • határozó: Il travaille bien ’Jól dolgozik’;
  • mondatszó: Bien ’Jó / Jól van / Helyes’;
• alors:
  • határozó: Alors la vie était plus belle ’Akkor(iban) az élet szebb volt’;
  • konnektor: Tu es malade ? Alors, on n’ira pas au cinéma ’Beteg vagy? Akkor nem megyünk moziba’;
  • mondatszó: Alors, on part ? ’Nos, indulunk?’;
• aussi:
  • határozó: Il travaille aussi bien que toi ’Ő ugyanolyan jól dolgozik, mint te’;
  • konnektor: Aussi l’exemple suivant montre clairement que … ’Ekképpen a következő példa világosan mutatja, hogy …’;
• déjà:
  • határozó: Ils sont déjà arrivés ’Már megérkeztek’;
  • módosítószó: Il s’appelle comment, déjà ? ’Hogy is hívják (őt)?’

Tagadószók

Azon francia tagadószókról, amelyek az igét tagadják, lásd a Francia mondattan szócikkben a A tagadó mondat és a Tagadott főnévi igeneves szerkezetek szakaszokat. Az alábbiakban az igén kívüli mondatrészeket és egész mondatot tagadó szókat mutatjuk be. Ezek a non vagy a pas szó, olykor non és pas együtt. Mindegyik esetben ezek a tagadott szó vagy mondat előtt állnak. Példák:

• non egyedül:
  • mondatszóként más mondat előtt, párbeszédben: Est-ce que M. Alengry est là ? – Non, il est en voyage ’Alengry úr itt van? – Nem, elutazott’;
  • melléknévként használt melléknévi igenév előtt: un chèque non signé ’aláíratlan csekk’;
  • ige értékű melléknév előtt: eau non potable ’nem ivóvíz’;
  • főnév előtt, összetett szót alkotva: la non-observation d’un règlement ’szabályzat nem betartása’;
• non pas: melléknév előtt, ellentétben más melléknévvel: J’étais non pas déçu, mais plutôt surpris ’Nem csalódott voltam, hanem inkább meg voltam lepve’;
• non vagy non pas:
  • mondat előtt, ellentétben más mondattal: Il est parti, non (pas) parce qu’il en avait assez de la société, mais parce qu’il voulait en créer une ’Elment, nem azért mert elege volt a vállalatból, hanem mert alapítani akart egyet’;
  • determinánssal ellátott főnév előtt: Ce que tu as entendu était du lituanien, et non (pas) du russe ’Amit hallottál, az litvánul volt, nem oroszul’;
• pas egyedül:
  • tagolatlan mondatban, párbeszédben: Comment ça va ? – Pas très bien ’Hogy vagy? – Nem valami jól’;
  • non helyett, a fesztelen nyelvi regiszterben: un chèque pas signé;
  • non vagy non pas helyett, a fesztelen nyelvi regiszterben: Il est parti, pas parce qu’il …

Határozószók és elöljárószók

Amint a magyarban vannak azonos értelmű névutók és határozószók, úgy a franciában is vannak ilyen elöljárószók és határozószók. Egyes ilyen párokban a szavaknak azonos az alakja. Példák:

Szó	Példa
	Elöljáróként	Határozószóként
après	Ne venez pas après cinq heures ’Ne jöjjön öt óra után!’	Je suis là jusqu’à cinq heures. Ne venez pas après ’Öt óráig vagyok itt. Ne jöjjön azután!’
avant	Tous sont nerveux avant le match ’Mindannyian idegesek a mérkőzés előtt’	Maintenant c’est trop tard. Il aurait fallu me parler avant ’Most már túl késő. Azelőtt kellett volna szólni nekem’
depuis	Nous vivons séparés depuis dix ans ’Tíz éve külön élünk’	Nous nous sommes séparés il y dix ans et nous ne nous sommes pas vus depuis ’Tíz évvel ezelőtt váltunk el egymástól, és azóta nem láttuk egymást’
derrière	Qu’est-ce qu’il y a derrière ce mur-là ? ’Mi van a mögött a fal mögött?’	Tu vois ce mur-là? Qu’est-ce qu’il y a derrière ? ’Látod azt a falat? Mi van mögötte?’
devant	Attends-moi devant le théâtre ’Várj a színház előtt!’	Je sors du théâtre à dix heures. Attends-moi devant ’Tíz órakor jövök ki a színházból. Várj előtte!’

A legtöbb párban a különbség a szófajok között az, hogy az elöljáró a határozószóból vagy a határozó értékű szókapcsolatból és a de elöljáróból áll, és így mindig elöljáró értékű szókapcsolatról van szó. Példák:

J’habite loin ’Messze lakom’ – J’habite loin de l’université ’ Messze lakom’ az egyetemtől’;

Le musée n’est pas loin du théâtre, il est à côté ’A múzeum nincs messze a színháztól, mellette van’ – Le musée est à côté du théâtre ’A múzeum a színház mellett van’.

Elöljárószók

A magyar esetragoknak és névutóknak általában elöljárószók (franciául prépositions) felelnek meg.

Formai kategóriák

Vannak egy szóból álló elöljárók (pl. dans ’-ban/-ben’) és két vagy több szóból állóak, azaz elöljárószó értékű szókapcsolatok (franciául locutions prépositionnelles-nek vagy locutions prépositives-nek nevezettek). Ezek a következőképpen alakultak:

• utolsó alkotóelemként a de elöljáróval, pl. à côté de ’mellett’;
• utolsó elemként az à elöljáróval, pl. grâce à ’-nak/-nek köszönhetően’;
• elöljáró nélkül utolsó elemként, pl. à travers ’-n/-on/-en/-ön keresztül’;
• két elöljáróból:
  • az első de, pl. de derrière ’mögül’;
  • a második chez: Je te ramènerai en revenant de chez le dentiste ’Visszaviszlek a fogorvostól jövet’, Je t’attendrai devant chez vous ’A házatok/lakásotok előtt várlak meg’.

Van egy különösebb eset is, az il y a, eredetileg a ’van, létezik’ jelentésű személytelen igei kifejezés, amelyet elöljáróként egy múltbeli időponttól a közlés időpontjáig eltelt idő kifejezésére használnak: Je l’ai connu il y a dix ans ’Tíz évvel ezelőtt ismertem meg’.

Megjegyzendő, hogy az à és a de elöljárók egybeolvadnak a le és a les határozott névelőkkel, tehát két különböző szófajhoz tartozó szóból egyetlen szó adódik, amelyben a kettő funkciója mégis külön kezelendő. Példák:

• à + le: Je vais au théâtre ’(A) színházba megyek’;
• à + les: Il vit aux États-Unis ’Az Egyesült Államokban él’;
• de + le: Je viens du cinéma ’(A) moziból jövök’;
• de + les: Elle est rentrée des Pays-Bas ’Visszajött Hollandiából’.

Ez érvényes a le és les-vel alkotott összetett kérdő és vonatkozó névmásokra is: Auquel tu penses ? ’Melyikre (hímnem egyes szám) gondolsz?’, Il y a là-bas un lac près duquel j’ai une maison ’Van ott egy tó, amelynek (hímnem egyes szám) közelében házam van’.

Funkciók

Az elöljárók határozói vagy jelzői funkciójú szószerkezeteket vezetnek be. Ha egy mondatban ugyanaz az elöljáró vezet be több határozót, akkor megismétlődhet, amennyiben a beszélő vagy az író stilisztikai hatást akar elérni, vagy ha másként a mondat nem lenne elég világos, de többnyire csak először teszik ki. Példa: La vinaigrette se fait avec de l’huile, du vinaigre, du sel et du poivre ’A mártást olajjal, ecettel, sóval és borssal készítik’. Kivételt képez ez alól az à és a de: Nous parlerons aussi de l’Union européenne et de sa politique linguistique ’Szólni fogunk az Európai Unióról és ennek nyelvi politikájáról is’. Amikor locution-ról van szó, az első összetevő elég ha először van kitéve, de az utolsót kötelező megismételni, ha à vagy de: grâce à des subventions et à des taux avantageux ’támogatásoknak és kedvező kamatlábaknak köszönhetően’.

Amikor egy igének két egyazon főnévvel kifejezett határozója van, két elöljárót tesznek eléje, hogy kikerüljék a főnév megismétlését: Ces trois formats ont toujours vécu grâce à et pour la publicité ’Ez a három formátum mindig a reklámnak köszönhetően és annak javára élt’.

De és à nem mindig elöljárók, mégpedig akkor, amikor főnévi igenévvel nem határozót, hanem tárgyat alkotnak. Ekkor de vagy à a főnévi igenév jele. Példák:

• J’ai peur de partir ’Félek elmenni’ (képes helyhatározó de elöljáróval) vs. J’essaye de partir ’Próbálok elmenni’ (tárgy);
• Il pense à réaliser un film ’Arra gondol, hogy filmet rendezzen’ (képes helyhatározó à elöljáróval) vs. Il a réussi à réaliser son film ’Sikerült megrendeznie a filmjét’ (tárgy).

Nem minden elöljáró alkothat határozót akármilyen szófajú szóval. Egyesek csak névszói csoport előtt állhatnak, pl. avant ’előtt’, depuis ’óta’, pendant ’alatt’ (időtartamra vonatkozó). Ezek közül egyesek állhatnak főnévi igenév előtt, ha de-vel alkotnak locution-t, például avant de. Mások csak főnévi igenév előtt állhatnak, pl. afin de ’azért, hogy’, de peur de ’attól félve, hogy’, sous prétexte de ’azzal az ürüggyel, hogy’. Megint mások állhatnak mindkét szófajú szó előtt, pl. après (Je me couche après le déjeuner ’Lefekszem ebéd után’, Je me couche après avoir déjeuné ’Lefekszem, miután megebédeltem’) vagy sans ’nélkül/anélkül, hogy’ (láss példákat mondatban lentebb).

Több elöljárónak megfelel hasonló jelentésű határozószó (lásd fentebb Határozószók és elöljárószók). Hasonló jelentésű elöljáró – kötőszó párok is vannak. Az előbbiek főnévi igenévvel vagy/és névszói csoporttal kifejezett határozókat, az utóbbiak ezeknek megfelelő mellékmondatokat vezetnek be. Példák:

• elöljáró + főnévi igenév vs. kötőszó + mellékmondat: Je n’ai rien dit, de peur de me tromper ’Nem mondtam semmit, attól félve, hogy tévedek’ vs. Je n’ai rien dit, de peur que mon père s’y oppose ’Nem mondtam semmit, attól félve, hogy az apám ellenezni fogja’;
• elöljáró + névszói csoport vs. kötőszó + mellékmondat: J’ai beaucoup nagé pendant mon séjour à la mer ’Sokat úsztam a tengerparti üdülésem alatt’ vs. J’ai beaucoup nagé pendant que je suis resté à la mer ’Sokat úsztam, míg a tengerparton maradtam’;
• elöljáró + névszói csoport vs. elöljáró + főnévi igenév vs. kötőszó + mellékmondat: Je pars sans regret ’Sajnálat nélkül megyek el’ vs. Je pars sans regretter ma décision ’Anélkül megyek el, hogy sajnálnám a döntésemet’ vs. Je pars sans que personne le regrette ’Anélkül megyek el, hogy valaki is sajnálná’.

Kötőszók

A francia kötőszók formailag annyiban különböznek a magyar kötőszóktól, hogy vannak kötőszó értékű szókapcsolatok is (franciául locutions conjonctionnelles vagy locutions conjonctives):

• egy szóból álló kötőszók: mais ’de’, si ’ha’;
• locutions: après que ’miután, azután, hogy’, jusqu’à ce que ’amíg’, si …, que ’olyannyira …, hogy’.

Határozói mellékmondatokban a kötőszó is meghatározza, melyik igemódban áll az állítmány:

Kötőszó	Igemód	Példa	A példa fordítása
à condition que	kötőmód	Vous pouvez partir, à condition que votre père le permette	Elmehettek azzal a feltétellel, hogy apátok megengedi
à moins que	kötőmód	La réunion est finie, à moins que vous n’ayez quelque chose à ajouter	Az értekezletnek vége, hacsak nincs hozzátenni valójuk
afin que	kötőmód	Il marchait sous les arbres, afin qu’on ne le voie pas d’en haut	A fák alatt haladt, hogy meg ne lássák fentről
alors que	kijelentő mód	Alors que je prenais un virage, un pneu a éclaté	Kanyarodás közben durrdefektet kaptam
après que	kijelentő mód	Nous déménagerons après que l’appartement aura été nettoyé	Majd beköltözünk, miután kitakarították a lakást
au cas où	feltételes mód	Au cas où il y aurait du brouillard, je ne partirais pas	Abban az esetben, ha köd van/lenne, nem indulok/indulnék el
au moment où	kijelentő mód	Le chef m’a fait venir dans son bureau juste au moment où j’avais fini de ramasser mes affaires	A főnök az irodájába hívatott pont akkor, amikor befejeztem a holmim összeszedését
aussi longtemps que	kijelentő mód	Je t’attendrai aussi longtemps qu’il faudra	Annyi ideig foglak várni, ameddig kell
aussitôt que	kijelentő mód	J’ai appelé Jules aussitôt que je l’ai aperçu	Hívtam Jules-t, amint megláttam
avant que	kötőmód	Juste avant que le train parte, on a entendu la sirène d’alerte	Éppen mielőtt elindult volna a vonat, meghallottuk a vészjelzést adó szirénát
bien que	kötőmód	Bien qu’il comprenne le français, il ne parle pas la langue	Habár ért franciául, nem beszéli a nyelvet
chaque fois que	kijelentő mód	Chaque fois qu’il me rencontre, ce monsieur lève son chapeau	Ahányszor találkozik velem, ez az úr kalapot emel
comme	kijelentő mód	Comme les transports en commun étaient en grève, j’ai pris ma voiture	Mivel a tömegközlekedés sztrájkolt, kocsimba szálltam
comme si	kijelentő mód	Il me parle comme si j’étais un idiot	Úgy beszél velem, mintha idióta lennék
de crainte que	kötőmód	Elle s’enfermait toujours dans sa chambre de crainte que sa mère ne la surprenne à lire	Mindig bezárkózott a szobájába attól tartva, hogy az anyja rajtakapja olvasás közben
de peur que	kötőmód	Il se tenait tranquille de peur qu’on ne le mette à la porte	Nyugton maradt attól félve, hogy kirúgják
depuis que	kijelentő mód	Depuis que je connais Claude, je suis un autre homme	Amióta Claude-ot ismerem, más ember vagyok
dès que	kijelentő mód	Dès qu’un nuage apparaît, il se réfugie dans la maison	Amint megjelenik egy felhő, ő máris bemenekül a házba
en attendant que	kötőmód	Je me suis assis sur un banc en attendant que ma femme sorte du bureau	Leültem egy padra arra várva, hogy a feleségem kijöjjön az irodából
étant donné que	kijelentő mód	Étant donné que l’autoroute était encombrée, j’ai préféré prendre d’autres routes	Mivel az autópálya zsúfolt volt, inkább más utakon haladtam
jusqu’à ce que	kötőmód	Reste ici jusqu’à ce que je revienne !	Maradj itt addig, amíg visszajövök!
le temps que	kötőmód	Prends un café le temps que j’aille à la banque	Igyál meg egy kávét, amíg a bankba megyek!
lorsque	kijelentő mód	Lorsqu’il faisait mauvais temps, je restais dans ma chambre à lire	Amikor rossz idő volt, a szobámban ültem, és olvastam
maintenant que	kijelentő mód	Maintenant que tu es majeur, tu peux te marier	Most, hogy nagykorú vagy, megházasodhatsz
même si	kijelentő mód	Il se lançait toujours dans l’aventure même si le danger était évident	Mindig belevetette magát a kalandba, akkor is, ha a veszély nyilvánvaló volt
	kijelentő mód	Il se lancerait dans l’aventure même si le danger était évident	Belevetné magát a kalandba akkor is, ha a veszély nyilvánvaló lenne
parce que	kijelentő mód	Je bois du café parce que j’ai sommeil	Azért iszom kávét, mert álmos vagyok
pendant que	kijelentő mód	Pendant que je dormais, un cambrioleur a pénétré dans la maison	Miközben aludtam, betörő hatolt be a házba
plutôt que	kijelentő mód	Cet enfant hurle plutôt qu’il ne pleure	Ez a gyerek inkább ordít, mint sír
pour que	kötőmód	La fillette est assez grande pour qu’on puisse la laisser seule à la maison	A kislány elég nagy ahhoz, hogy egyedül lehessen hagyni otthon
pourvu que	kötőmód	Il répondra à tes messages, pourvu que tu lui écrives	Válaszolni fog az üzeneteidre, csak írjál neki
puisque	kijelentő mód	Tu pourrais me raconter ce qui s’est passé, puisque tu y étais	Elmesélhetnéd, mi történt, hiszen ott voltál
quand	kijelentő mód	Quand je travaille à la maison, je ne réponds pas au téléphone	Amikor otthon dolgozom, nem veszem fel a telefont
sans que	kötőmód	Il s’est présenté sans qu’on lui dise de venir	Jelentkezett anélkül, hogy mondták volna neki, hogy jöjjön
sauf que	kijelentő mód	Je me suis assez bien amusé au cocktail, sauf que je ne connaissais personne	Elég jól szórakoztam a fogadáson, csak éppen nem ismertem ott senkit
si	kijelentő mód	Si tu ne viens pas, je pars sans toi	Ha nem jössz, nélküled megyek el
	kijelentő mód	Si tu ne venais pas, je partirais sans toi	Ha nem jönnél, nélküled mennék el
si … que	kijelentő mód	Je suis si maladroit, que je n’ose pas faire la vaisselle, de peur de la casser	Olyan kétbalkezes vagyok, hogy nem merek mosogatni, attól félve, hogy összetöröm az edényt
si bien que	kijelentő mód	Il a plu toute la journée, si bien qu’on a mangé à l’intérieur et pas dans le jardin	Egész nap esett az eső, úgyhogy bent ettünk, és nem a kertben
tandis que	kijelentő mód	Tandis que le professeur expliquait, les élèves se lançaient des boules de papier	Miközben a tanár magyarázott, a diákok papírgalacsinokat dobáltak egymásra
tant (…) que	kijelentő mód	Elle boit tant de café, qu’elle n’arrive plus à dormir	Annyi kávét iszik, hogy már nem tud aludni
tellement (…) que	kijelentő mód	Il aime tellement le football, qu’il va voir tous les matchs	Annyira szereti a futballt, hogy minden mérkőzésre kimegy
toutes les fois que	kijelentő mód	Je loge chez mes amis toutes les fois que je vais dans leur ville	Barátaimnál lakom, akárhányszor a városukba megyek
une fois que	kijelentő mód	Une fois que j’aurai mon diplôme, je trouverai un bon emploi	Ha egyszer diplomám lesz, jó munkahelyet fogok találni
un(e)/de tel(le)(s) … que	kijelentő mód	On a pris de telles mesures de sécurité, que presque personne ne peut entrer	Olyan biztonsági intézkedéseket vezettek be, hogy majdnem senki sem mehet be

Források

• (franciául) Delatour, Yvonne et al. Nouvelle grammaire du français (Új francia grammatika). Párizs: Hachette. 2004. ISBN 2-01-155271-0. Hozzáférés: 2017. január 20.
• (franciául) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. ISBN 978-2-8011-1404-9. Hozzáférés: 2023. július 6.
• (franciául) Kalmbach, Jean-Michel. La grammaire du français langue étrangère pour étudiants finnophones (A francia mint idegen nyelv grammatikája finnajkú hallgatóknak). 1.5. változat. Jyväskylä-i Egyetem. 2017. ISBN 978-951-39-4260-1. Hozzáférés: 2017. január 20.
• (magyarul) Karakai Imre. Francia nyelvtan magyaroknak. 6. kiadás. Frissítés: 2013. december 2. Hozzáférés: 2017. január 20.
• (franciául) Perrot, Jean. Ponctuation et fonctions linguistiques (Írásjelek és nyelvészeti funkciók). Langue française. 45. sz. 1980. 67–76. o. Hozzáférés: 2017. január 20.
• (franciául) Vitrine linguistique (Nyelvi kirakat), Banque de dépannage linguistique] (Nyelvi kisegítő bank). Office québécois de la langue française (A francia nyelv québec-i hivatala) (BDL). Hozzáférés: 2023. július 6.