Frangepán Bernát
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Frangepán Bernát (1452–1529) modrusi gróf, Horvátország leghatalmasabb és leggazdagabb főura, aki anyja útján az Estékkel, neje Aragoniai Aloysia útján magával a nápolyi királyi házzal is rokonságban állt. Apja Frangepán István.
| Frangepán Bernát | |
| Született |
1453. január 1. Ozaly |
| Elhunyt | 1529. december 31. (76 évesen) |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása | diplomata |
IV. Frigyes császár 1443. március 3-án Bécsújhelyen engedélyezte Frangepán István, vegliai és modrusi gróf, királyi tanácsos és örökösei részére, hogy a címerüket pénzeikre verethessék rá.
Modrus ekkoriban a kontinentális Horvátország legjelentősebb településének számított és érthető módon alkalmas helynek látszott, amikor a töröktől fenyegetett területen levő korbáviai püspökség részére amely új székhelyet keresett.
A püspökség áttelepítését végül Frangepán Istvánnak sikerült elérnie 1460-ban.
A város ekkor gazdag, fejlődő település volt, tíz templommal és nagyszámú lakossal. a püspöki katedrálist a városfal keleti oldalában, egy fallal övezett és félkör alakú tornyokkal védett teraszra, a korábbi szt. Márk titulusú templom helyére építették fel.
Frangepán István és fia Bernát velencei segítséggel erősítette meg a vár védelmét. Az állandó helyőrség jelenléte már 1470-ben indokolttá vált, amikor a törökök 20 000 fős sereggel Modrus környékére törtek, felprédálva a modrusi és a szomszédos uradalmak területét.
Modrus hanyatlásának kezdete az 1493-as esztendőre tehető, amikor a Derencsényi Imre horvát-dalmát-szlavón bán vezette horvát seregeket a törökök megsemmisítették a korbáviai síkon.
Ezután még pár évig viszonylagos nyugalomban folyt itt az élet, sőt 1496-ban a várban töltött 20 napot maga Corvin János herceg is.
A török veszély állandósulása miatt a Frangepánok egy biztonságosabb helyen fekvő vár építésébe kezdtek Ogulin közelében, mely idővel a középkori Modrus helyébe lépett.
Frangepán Bernát halála után 1530-ban Modrus vára és helyőrsége a végvidéki katonaság fennhatóság alá került, a lakosság pedig Szlovéniába és nyugat-Magyarországra költözött.
Károlyváros várának 1579. évi felépítése után Modrus stratégiailag jelentéktelenné vált, újjáépítésére nem fordítottak gondot.
