Főmenü megnyitása

Franjo Tuđman (kiejtés: Frányó Tudzsmán, Veliko Trgovišće, 1922. május 14.Zágráb, 1999. december 10.) horvát történész, nacionalista politikus, a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) elnöke, Horvátország első államfője (1990-1999).

Franjo Tuđman
FranjoTudman.JPG
Horvátország 1. elnöke
Hivatali idő
1990. május 30. 1999. december 10.
Utód Vlatko Pavletić
Katonai pályafutása
Csatái második világháború

Született 1922. május 14.
Veliko Trgovišće
Elhunyt1999. december 10. (77 évesen)[1]
Zágráb
Sírhely Mirogoj
Párt Horvát Demokrata Közösség

Házastársa Ankica Tuđman
Gyermekei Miroslav Tuđman
Foglalkozás politikus, történész
Iskolái Military Academy Belgrade
Halál oka rák

Díjak
  • Medal of Zhukov
  • Grand Order of King Tomislav
  • Order of Ante Starčević
  • Jelena királynő rendje
  • Grand Order of King Petar Krešimir IV
  • Grand Order of King Dmitar Zvonimir
  • Order of Duke Trpimir
  • Order of Military Merit with large star
  • Order of the Partisan Star
  • Commemorative Medal of the Partisans of 1941
  • Order of the Liberator General San Martín
  • Knight Grand Cross of the Military Order of Italy
  • Grand Cross of the order of the Redeemer
  • Order of State of Republic of Turkey
  • Order of Merit
  • Az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagja
  • Zágráb díszpolgára (1990)

Franjo Tuđman aláírása
Franjo Tuđman aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Franjo Tuđman témájú médiaállományokat.

A második világháborúbanSzerkesztés

Már húszéves kora előtt, a második világháború során antifasiszta partizánakciókban vett részt. Apja – aki jónevű parasztpárti politikus volt – és bátyja ezen akciók megtorlásának áldozata lett.

1945 januárjától Tuđman különböző, Jugoszlávia felszabadításán dolgozó katonai szervezetekben dolgozott. A háború után Tuđman hivatalosan is katonai pályára lépett, elvégezte a katonai akadémiát. Bár hamar előléptették tábornokká, mégis otthagyta a katonai pályát, hogy a tudományos munkának élhessen.

TörténészSzerkesztés

Többek között a jugoszláviai holokausztról írt tanulmányt Bespuća povijesne zbiljnosti című művében. Ebben azt állította, hogy a jasenovaci haláltáborban (1941-45) csupán 60-70 000 ember halt meg. Az általános közvélekedés az áldozatok számát 500 000 és 600 000 közé teszi.

PolitikájaSzerkesztés

Hatalomra jutásaSzerkesztés

A jugoszláv polgárháborúSzerkesztés

BelpolitikájaSzerkesztés

A határon túli horvátoknak adandó horvát állampolgárság feltétlen híve volt. Működését korrupció, nepotizmus és durva nacionalizmus árnyékolta be.

Az egykori zágrábi amerikai nagykövet Tuđman halála kapcsán a múlt és jövő kapcsán ezt nyilatkozta: „Tuđmannak két álma volt: az egyik a független Horvátország megteremtése, a másik pedig az Európához való csatlakozás. Első álmát megvalósította, halála pedig megnyithatja az utat a második cél elérése felé.” [2]

MagyarulSzerkesztés

  • Népek történelmi sorsa. Válogatott írások; ford. Fehér Tilda; Magyarországi Horvát Vállalkozók Közössége és a Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzata, Bp., 1997

JegyzetekSzerkesztés

  1. Meghalt Tuđman
  2. febrhir. [2007. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 13.)

ForrásokSzerkesztés