Frank Ignác (zeneszerző)

zeneszerző, vendéglős

Szabadi Frank Ignác (Pápa, 1824 vagy 1825. december 14.Máriabesnyő, 1897) zeneszerző.

Frank Ignác
Szabadi Frank Ignác.jpg
Született 1824[1]
Pápa[1]
Elhunyt 1897 (72-73 évesen)[1]
Máriabesnyő
Beceneve Szabadi Náci
Foglalkozása

ÉletútSzerkesztés

Mérnöknek készült, Bécsben tanult, rövid ideig a bécsi konzervatórium növendéke. A Szabadságharcban főhadnagyként harcolt. Utóbb apja vendéglőjét vette át szülővárosában, majd a kollégiumi diákságot tanította zenére és a muzsikus cigányokat kottaolvasásra és énekre, díjmentesen. 1863-ban körutat tett az országban egy stuttgarti hangszergyáros új találmányú "hangbalom"-nak nevezett húros harmóniumával. Ezután Pesten borkereskedőként működött, majd a Komlókert vendéglő bérlője lett, ahol országszerte híres zenei élet folyt, a leghíresebb prímások léptek fel, és a kor híres személyiségei sűrűn megfordultak. Később megvette a Grand Café Delicatesse kávéházat, ám ezzel a vállalkozásával csődbe jutott, életét a máriabesnyői monostorban fejezte be.

MűveiSzerkesztés

Lujza csárdás (1856), Huber Károly beemelte Székely leány (1858) c. operettjének (az első magyar operett!) betétjeként; Brahms egyik pesti koncertjének végén ráadásként ennek témájára improvizált, majd Magyar táncok című ciklusának 8. darabjaként dolgozta fel, úgyszólván zenei változtatás nélkül. Állítólag Bizet-t is inspirálta a Carmenben, hasonló rész a Torreádor dal elején található.

Laura csárdás (1856), ennek a dallamára énekelték Petőfi: Befordultam a konyhára c. versét.

Plevna nóta, vagy Török-magyar indulóját Massenet hangszerelte, Hubay Jenő egyik legkorábbi szerzeménye is ennek a feldolgozása, maga Liszt is felhasználta.

Szabad gondolatok (1863) ciklusát Mosonyi Mihály dolgozta fel és adta ki.

Egyéb művei: Kemenesi-, Margit-, Flóra-, Klotild-, Tücsök-, Ilka-, Mezei-, Korhely-,Krinolin,- Dudás csárdások, Álmaim, Lesz még jobb világ, Jaj de fáj, Kanászdal, Szilaj nóták, Búcsúzó, Mama nótája, Apám nótája, Erre te arra te, Cifra szűröm, 1848 ábránd, Csákány dal, Bécsi emlék, Ős apáink toborzója,Komoly magyar és friss. Nincs kincs, Keserű dal, stb.

A cimbalom fejlesztése terén is érdemeket szerzett.

IrodalomSzerkesztés

  • Ürmös Lóránt: Elfelejtett zeneszerzőnk. Szabadi Frank Ignác élete. 1824–1897. Pápa, 2006. ISBN 0129004633752

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
  • Szalai Antal: A pápai zsidóság története és a hitközség szerepe a város társadalmi életében. Pápa, Jókai Mór Városi Könyvtár, 1996.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.