Fraknói Vilmos
Fraknói Vilmos, 1874-ig Frankl Vilmos (Ürmény, Nyitra vármegye, 1843. február 27. – Budapest, 1924. november 20.) történetíró, váradi kanonok, arbei címzetes püspök, a Magyar Tudományos Akadémia titkára.
| Fraknói Vilmos | |
 | |
| Született |
1843. február 27.[1][2] Ürmény |
| Elhunyt |
1924. november 20. (81 évesen)[1][2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert[4] |
| Az Országos Széchényi Könyvtár őre (igazgatója) | |
| Hivatali idő 1875 – 1879 | |
| Előd | Mátray Gábor |
| Utód | Majláth Béla |
 | |
| Fraknói Vilmos aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fraknói Vilmos témájú médiaállományokat. | |
ÉletpályájaSzerkesztés
Frankl Vilmos néven született Ürményben, ahol Frankl Sándor uradalmi orvos, eredetileg zsidó vallású édesapja ekkorra már kikeresztelkedett, ő pedig 1874-ben felvette a Fraknói nevet.[5] Középiskoláit Nagyszombatban és az esztergomi bencés gimnáziumban végezte, teológiai és bölcsészeti tanulmányait Pesten végezte. 1864-től a filozófiai doktorátus megszerzése után előbb a nagyszombati gimnázium, majd 1865-től az esztergomi papnevelő intézet tanára volt. 1865. július 23-án pappá szentelték. 1870-ben az Akadémia levelező tagjává választották. 1871-től Pesten élt, 1875-től az Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának (ma Országos Széchényi Könyvtár) őre. 1879. május 22-étől 1889-ig az Akadémia főtitkári, majd 1892-ig másodelnöki tisztét töltötte be. 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi címzetes apát, valamint a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője volt. 1892-ben arbei címzetes püspök lett. Rómában magyar történeti intézetet (1892), majd magyar művészházat alapított. A középkori, főleg a 15. és részben a 17. századi magyar történelemnek számos, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel, a tanulmányok hosszú sorában sok külföldi, főleg olaszországi levéltári anyag felhasználásával. Szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia Értekezések a történettudomány köréből című kiadványsorozatot (1872–1878), az Akadémia évkönyveit, értesítőjét (1878–1889) és a Magyar Könyvszemlét 1876-tól 1879-ig. 1903-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett. Kiadta a Magyar Országgyűlési Emlékek I–X. kötetét (az utolsó kettőt Károlyi Árpáddal), a vatikáni magyar okmánytár (Monumenta Vaticana) I–IV. kötetét (1884–1899), Mátyás levelezését a római pápákkal (1891).
MűveiSzerkesztés
- A magyar nemzeti műveltség állásának vázlata. Pest: (kiadó nélkül). 1861.
- A nádori és országbírói hivatal eredete és hatáskörének történeti kifejlődése. Budapest: (kiadó nélkül). 1895.
- Pázmány Péter és kora I–III. Pest: (kiadó nélkül). 1868.
- A magyar nemzet története. Pest: (kiadó nélkül). 1872.
- Card. Pázmány Péter levelezése I, 1605-1625. Budapest: (kiadó nélkül). 1873.
- Vitéz János esztergomi érsek élete. Budapest: Szent István Társulat. 1879.
- Martinovics és társainak összeesküvése. Bp., 1880 Online
- Tomori Pál élete és levelei. Budapest: Athenaeum. 1881.
- Pázmány Péter. Budapest: (kiadó nélkül). 1886.
- XI. Incze pápa és Magyarország fölszabadítása a török uralom alól. Budapest: (kiadó nélkül). 1886.
- Erdődi Bakócz Tamás élete. Budapest: Méhner. 1889.
- Hunyadi Mátyás Király 1440-1490. Budapest: (kiadó nélkül). 1890. Online
- A magyar királyi kegyúri jog Szent Istvántól Mária Teréziáig : történeti tanulmány. Budapest: (kiadó nélkül). 1895.
- A Hunyadiak és Jagellők kora. In A magyar nemzet története IV. Budapest: Athenaeum. 1896.
- Werbőczy István életrajza. Budapest: (kiadó nélkül). 1899. Online
- Oklevéltár a magyar királyi kegyuri jog történetéhez. Budapest: (kiadó nélkül). 1899.
- Magyarország egyházi és diplomáciai összeköttetése a római Szentszékkel I–III. Budapest: (kiadó nélkül). 1900–1903.
- Egy pápai követ Mátyás udvaránál : 1488–1490. Budapest: (kiadó nélkül). 1901.
- Szilágyi Mihály. Mátyás király nagybátyja. Budapest: (kiadó nélkül). 1913.
- Egyháznagyok a magyar középkorból. Budapest: (kiadó nélkül). 1916.
- Martinovics élete. Budapest: (kiadó nélkül). 1921.
- Rómer Flóris–Ipolyi Arnold–Fraknói Vilmos: Egyház, műveltség, történetírás (Vál.: Rottler Ferenc; Budapest, 1981)
- Fraknói Vilmos (szerk.). Magyar országgyűlési emlékek: történeti bevezetésekkel. 1–12. kötet (magyar nyelven). Budapest: MTA (1874–1917). Hozzáférés ideje: 2015. október 29. Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
További műveiSzerkesztés
- Művei a REAL-EOD-ban Fraknói Vilmos név alatt és Frankl Vilmos név alatt
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM54945, Fraknói Vilmos, 2018. szeptember 16.
- ↑ Archivált másolat. [2007. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 9.)
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- Szilágyi Ágnes Judit: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban, 27 történészportré, Palatinus, Budapest, 2007, 22-26.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 535. o.
- 160 éve született Fraknói Vilmos
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. Online elérés
További információkSzerkesztés
- Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Osiris Kiadó, Budapest, 2011
