Frankofón

mindazon emberek és intézmények, akik/amelyek túlnyomórészt a francia nyelvet használják
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 19.

A frankofón (vagy frankofon) melléknév franciául beszélőt jelent, elsősorban anyanyelvi használót, legyen szó személyről, csoportról vagy helyről.
Gyakran a frankofón főnév (amit nyugaton francophone-nak írnak) olyan személyt jelöl, akinek francia az anyanyelve.[1]

Magyarázat :
  Anyanyelv
  Adminisztráció nyelve
  Kultúra nyelve
  Frankofón kisebbség

Bővebb értelemben azonban a szótári „francia nyelvet beszélő” meghatározásnál többet jelent. A kifejezés főleg azokra az emberekre vonatkozik, akik kulturális háttere elsődlegesen a francia nyelvhez kapcsolódik, függetlenül etnikai vagy földrajzi helyzetétől. A frankofón kultúra Európán túl a francia és a belga gyarmati birodalmak hagyatékát jelöli.

Teljesen, illetve részben frankofón országnak számít Franciaország (a tengerentúli területeit is beleértve), Belgium, Monaco, Kanada, Svájc, Haiti, Libanon, néhány afrikai ország, melyek korábban francia vagy belga gyarmatok voltak.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Hivatkozások

szerkesztés
  1. Definition from the Merriam-Webster Online Dictionary (HTML). [2007. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 9.)