Főmenü megnyitása

Frei Zsolt

fizikus, tanszékvezető egyetemi tanár

Frei Zsolt (Pécs, 1965. március 18. –) Széchenyi-díjas fizikus, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara (ELTE, TTK), Fizikai Intézete igazgatója, az Atomfizikai Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára.[1] 2017-től az MTA-ELTE "Extragalaktikus asztrofizika" kutatócsoport vezetője.[2] Asztrofizikát, kozmológiát és képfeldolgozást tanít. 1995-ben megszervezte az ELTE Fizikai Intézetében folyó asztrofizika oktatást, jelenleg is az MSc szinten oktatott asztrofizika modul koordinátora. Az "Eötvös Gravity Research Group" (EGRG) vezetőjeként 2007-ben csatlakozott a LIGO gravitációshullám-detektor tudományos programjához.[3] 2015 szeptemberében sikerült gravitációs hullámokat észlelni, ezzel a felfedezéssel új fejezet nyílik a fizika történetében, melyben Frei Zsolt csoportja is nagy szerepet játszik.

Frei Zsolt
Zsolt Frei.jpg
Született 1965. március 18. (54 éves)
Pécs
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Frei Zsolt témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletútSzerkesztés

Középiskolás éveit a pécsi Nagy Lajos Gimnázium diákjaként töltötte. Az Országos középiskolai tanulmányi versenyen (OKTV) két második díjat is szerzett, egyet fizikából,[4] egyet pedig az 1983-ban először meghirdetett számítástechnika versenyen. A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok fizika pontversenyében több díjat szerzett, 1982-ben első helyezést nyert.[5] Részt vett a 14. Nemzetközi fizikai diákolimpián.

Egyetemi tanulmányait az ELTE fizikus szakán végezte. Többszörös díjazottja volt az Ortvay Rudolf Problémamegoldó Verseny-nek, helyi és Országos Tudományos Diákkonferencián (OTDK) több, köztük első díjat is kapott. Fizikus és angol nyelvi szakfordító diploma, 1989. Egyetemi tanulmányi- és kutatómunkájáért elsők között kapta meg a Pro Scientia Aranyérmet.[6]

Még egyetemi tanulmányai alatt a University of Tennessee-n töltött egy évet, majd 1990-ben a Fermilab vendégkutatója volt. 1990 és 1994 között a Princetoni Egyetem doktorandusza, PhD fokozatát 1995 januárjában ítélték oda.[7] Később a garchingi Max Planck Institute for Astrophysics (München mellett, Németország) és a University of Tokyo (Japán) vendégkutatója,[8] majd a University of Pennsylvania (USA) vendégtanára (1996-1998).

1998-tól docens, 2010-től egyetemi tanár az ELTE-n. 2009-ben habilitált, 2010-ben megkapta az MTA doktora tudományos címet. 2012-ben az MTA által meghirdetett Lendület pályázaton nyert. 2010-től vezeti az Atomfizikai Tanszéket. 2008-2014 között az ELTE Fizikai Intézetének igazgatóhelyettese, 2014-2015 között az ELTE tudományos rektorhelyettese volt. 2017-től az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója.

Tudományos munkásságSzerkesztés

Az 1980-as évek végén Patkós Andrással közösen a kvark-hadron fázisátalakulást tanulmányozták,[9] bevezették a perfect wetting fogalmát.[10] 1994-ben James Gunn-nal közösen írt nagy hatású cikket a galaxisok fotometriájáról.,[11] 1996-ban publikálta digitális galaxis katalógusát, amelyet a Lowell Obszervatóriumban és a Palomar Obszervatóriumban készült képekből állított össze.[12] Több tanulmányt készített a galaxisok morfológiai osztályozásának témájában.[13]

2005-ben a Szunyajev-Zeldovics effektus alapján kimutatható galaxishalmazokról értekezett.[14] A következő két évben Kocsis Bence doktorandusszal és kettő, az USA-ban dolgozó társszerzővel (Zoltán Haiman, Kristen Menou; mindkettő Columbia Egyetem, New York) először a gravitációs hullámok forrásainak optikai tartományban történő megfigyelésére,[15] majd a feketelyuk-összeolvadások előrejelzésére adott stratégiát.[16] Ez utóbbi eredményt a LISA gravitációs űrobszervatórium tervezésénél is figyelembe vették.[17] 2005-ben publikálja az Inflációs kozmológia c. egyetemi tankönyvet, melynek társszerzője Patkós András.

2007-ben Haiman Zoltánnal, Márka Szabolccsal és Szapudi Istvánnal közösen megalakította az Eötvös International Research School in Astrophysics-et (EIRSA).[18] Ennek része az Eötvös Gravity Research Group (EGRG), amely Frei vezetésével csatlakozott a LIGO gravitációshullám-detektor tudományos programjához.

2008-ban Lippai Zoltán doktoranduszával közösen a galaxismagokban összeolvadó, majd onnan kilökődő szupernehéz feketelyukak elektromágneses tartományban való megfigyelhetőségére dolgozott ki egy lehetséges módszert.[19]

2014-ben többedmagával felfedezte a csillagászok által eddig talált legnagyobb "objektumot", a "szuperlyukat", amelynek iránya egybeesik a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás hideg foltjának irányával (ezért talán magyarázhatja is azt).[20] Ez az eredményük a New Scientist folyóirat címlapjára került. 2015-ben Raffai Péterrel és Haiman Zoltánnal a galaxismagokból kilökődő fekete lyukak statisztikus alapon történő megfigyelésére adott módszert.[21]

Nyolc évvel az után, hogy az EGRG 2007-ben Frei vezetésével (az ELTE, a Szegedi Egyetem és a debreceni ATOMKI összefogásával) csatlakozott a LIGO Tudományos Együttműködéshez (LSC), a kutatócsoportok munkája során 2015. szeptemberében sikerült gravitációs hullámokat észlelni. Az adatok feldolgozása után 2016. február 11-én Washingtonban bejelentették, hogy közvetlen bizonyítékot találtak két fe­ke­te lyuk össze­ol­va­dá­sa ré­vén, a tér­idő gör­bü­le­té­nek hul­lám­sze­rű­en ter­je­dő meg­vál­to­zá­sá­ra.[22]

2006-ban létrehozta az ELTE Vizualizációs Centrumát.[23] Ebben vezetésével megépítették az ország első, nagyméretű sztereoszkóp megjelenítő berendezését, melynek vetítőfelülete nagyobb mint 10 m², és profi alkatrészekből áll (Christie vetítők, Stewart vászon, Item vázszerkezet, CrystalEyes aktív szemüvegek).

Könyvek, publikációkSzerkesztés

Elismerések, díjakSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ELTE Fizikai Intézeti honlapja
  2. Az MTA bejelentése
  3. EGRG Frei Zsolt
  4. Holics László: Versenyfeladatok I., 549 old., Typotex kiadó, 1997, ISBN 963-7546-60-X
  5. KöMaL, 1982/11, 188. old
  6. Magyar Tudomány: Pro Scientia Aranyérmes életutak
  7. A princetoni végzettek listája-Frei Zsolt
  8. Zsolt Frei(Eotvos University)Automated Morphological Classifications of Galaxies - szemináriuma a tokiói egyetemen
  9. Hungarians Explore The Early Universe - Fizikai Szemle 1999/5. 214. o.
  10. Perfect wetting. An alternative for hadronic matter formation in the cooling universe
  11. Generating colors and K corrections from existing catalog data
  12. A galaxis katalógus az interneten
  13. Query Results from the Astronomy Database - Frei Zsolt
  14. Can Virialization Shocks Be Detected around Galaxy Clusters through the Sunyaev-Zel'dovich Effect?
  15. Finding the Electromagnetic Counterparts of Cosmological Standard Sirens
  16. Premerger localization of gravitational-wave standard sirens with LISA: Harmonic mode decomposition
  17. LISA Science Requirements Document, LISA International Science Team, Sec. 4.6, 2007 January
  18. Az EIRSA tagjai
  19. Prompt Shocks in the Gas Disk around a Recoiling Supermassive Black Hole Binary
  20. Detection of a supervoid aligned with the cold spot of the cosmic microwave background
  21. A statistical method to search for recoiling supermassive black holes in active galactic nuclei
  22. "A hír az MTA oldalán"
  23. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Vizualizációs Centrum - Frei Zsolt
  24. Inflációs kozmológia Frei Zsolt, Patkós András, Typotex Kiadó, 2005
  25. Díjazottak listája a Minisztérium lapján
  26. Másféle fizikát látunk majd – Frei Zsolt a gravitációs hullámok kutatásáról | MTA. mta.hu. (Hozzáférés: 2018. december 8.)
  27. Bejelentés a Gruber Cosmology Prize oldalán
  28. Bejelentés a Breakthrough Prize oldalán
  29. Széchenyi-díj 2017
  30. Györgyi, Kalas: Nyilvánosságra hozták az idei Prima Primissima jelölteket (magyar nyelven). index.hu, 2018. szeptember 18. (Hozzáférés: 2018. december 8.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés