Freistadt
Freistadt (csehül Cáhlov) kisváros Felső-Ausztria Mühl-negyedében, a Freistadti járás közigazgatási központja.
| Freistadt | |||
 | |||
| Linzi-kapu és templomtorony | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Felső-Ausztria | ||
| Járás | Freistadti járás | ||
| Irányítószám | 4240 | ||
| Körzethívószám | 07942 | ||
| Forgalmi rendszám | FR | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7909 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 560 m | ||
| Terület | 12,88 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 30′ 42″, k. h. 14° 30′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 42″, k. h. 14° 30′ 22″ | |||
| Freistadt weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Freistadt témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
A város kiterjedése észak-déli irányban 4,9 km és nyugat-keleti irányban 5,7 km. A terület 3%-át erdő borítja. A város több részből áll: Freistadt, Galgenau, Sankt Peter és Trölsberg. Tengerszint feletti magassága 560 méter. Freistadt Rainbach im Mühlkreis, Grünbach, Lasberg, Kefermarkt, Neumarkt im Mühlkreis és Waldburg településekkel határos. 2001-ben a város lakossága 7376 fő volt (1991: 6917).
Címere szerkesztés
A bábenbergi család címere: vörös, ezüst pólyával.
Története szerkesztés
A babenbergi hercegek hamar felismerték a település gazdasági és stratégiai fontosságát, azért 1220 körül szabadkereskedelmi várost hoztak létre (Frienstatt, Freystad). Hogy életképes legyen a város, többféle privilégiumot adtak a város polgárainak. 1277-től a város árumegállító joggal (árulerakásra kötelező joggal) élhetett, így évszázadokra biztosítva a város virágzását. Minden kereskedőnek, aki áthaladt a városon, három napig kellett kínálnia áruját a város által megállapított áron. Azért a kereskedők kezdték elkerülni a várost, így újabb előjoggal ruházták fel a várost: az útkényszerrel. Ha Csehország felé tartottak a kereskedők, csakis a Freistadton át vezető utat használhatták. 1363-ban IV. Rudolf, babenbergi herceg továbbá a sörfőzési (mérföld) jogot ajándékozta a városnak, ami annyit tett, hogy a város egy mérföldnyi körzetében (kb. 7 km) csakis a freistadti polgárok főzhettek sört, és mérhettek ki bort és mézsört.
A harmincéves háború folyamán Csehország részévé vált a Habsburg-birodalomnak, azért Freistadt elveszítette határvárosi státuszát, a privilégiumai elveszítették értelmüket.
2014. november 15-én átadták a város elkerülő gyorsforgalmi S10-es autóút elkerülő 6 km-es szakaszát.[2]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Weiterer Abschnitt der S10 eröffnet
Külső hivatkozások szerkesztés
- turisztikai infók (német nyelven) Archiválva 2006. május 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- idegenvezetés
- virtuális városnézés
- Freistadti Önkéntes Tűzoltók honlapja (német nyelven)
