Friedrich Adler

osztrák politikus, természettudós, merénylő, lobbista és forradalmár

Friedrich Adler (Bécs, 1879. július 9.Zürich, 1960. január 2.) osztrák politikus, természettudós, merénylő (Karl von Stürgkh osztrák miniszterelnök gyilkosa), lobbista és forradalmár.

Friedrich Adler
Friedrich Wolfgang Adler.jpg
Született 1879. július 9.[1][2][3][4][5]
Bécs[6]
Elhunyt 1960. január 2. (80 évesen)[1][7][2][3][5]
Zürich[8]
Állampolgársága osztrák
SzüleiAdler Emma
Victor Adler
Foglalkozása
Tisztség
  • az osztrák Nemzeti Tanács képviselője
  • az osztrák Nemzeti Tanács képviselője
Iskolái Eidgenössische Technische Hochschule
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Adler témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Bécsben született, a szociáldemokrata politikus, külügyminisztériumi államtitkár majd az 1918. őszi forradalom után külügyminiszter Victor Adler fiaként. Felsőfokú tanulmányai során vegytant, fizikát és matematikát tanult Zürichben. 1897-ben belépett az Ausztria Szociáldemokrata Munkáspártjába (SDAP), és 1907-től a Der Kampf folyóirat szerkesztője lett. Jó barátság fűzte Albert Einsteinhez.

Adler 1911 után aktívan részt vett a szakszervezeti mozgalomban, majd tudományos tevékenységével felhagyva az SPÖ bécsi szervezetének főtitkára lett, amely tisztséget 1914-ig megőrizte. A párt balszárnyának vezető egyéniségévé vált, és az első világháború kitörése után határozottan ellenezte az SPÖ háborúpárti politikáját. Elveinek érvényesítéséért nem riadt vissza az erőszaktól sem. 1916. október 21-én a bécsi Meißl und Schadn szálló éttermében három pisztolylövéssel meggyilkolta Karl von Stürgkh grófot, az akkori osztrák miniszterelnököt. A bíróság Adlert halálra ítélte, de az uralkodó, IV. Károly a büntetést kegyelemből 18 évi fegyházra változtatta át. Ezt a büntetést sem töltötte le, ugyanis az 1918. őszi forradalom idején kiszabadították, és egyike lett az osztrák Munkástanács (Arbeiterräte) vezetőinek. Tagja volt az Osztrák Nemzeti Tanácsnak is.

Az 1920-as évek közepétől főleg a Szocialista Internacionáléban vállalt tevékeny szerepet, amelynek több, mint 15 évig főtitkára volt.

A második világháború kitörése után az Amerikai Egyesült Államokba menekült. 1946-ban felhagyott a politikával, és apja August Bebellel és Karl Kautskyval váltott leveleinek sajtó alá rendezésével foglalkozott.

1960. január 2-án halt meg Zürichben.

További információkSzerkesztés

  • Adler Frigyes pöre. A főtárgyalás gyorsírói följegyzései alapján; ford., bev. Pogány József; Népszava, Bp., 1917
  • Bolsevizmus vagy szociáldemokrácia? Friedrich Adler előadói beszéde az ausztriai Szociáldemokrata Munkáspárt 1924. évi november hó 1-től 3-ig megtartott országos kongresszusán "A munkástanácsok és a párt szervezete" kérdéséről; ford. Bresztovszky Ede; Népszava-Könyvkeresekedés, Bp., 1925 (Szocialista agitációs iratok)
  • Merényi László: Pisztolylövés Bécsben. Friedrich Adler merénylete a kormányfő ellen; Kossuth, Bp., 1981 (Népszerű történelem)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 24.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Sonderfahndungsliste G.B.. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Munzinger-Archiv (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Адлер Фридрих, 2015. szeptember 27.
  8. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)

ForrásokSzerkesztés