Főmenü megnyitása

Friedrich August Stüler

német építész és építészeti író, az MTA székházának tervezője

Friedrich August Stüler (Mühlhausen, Türingia, 1800. január 28.Berlin, 1865. március 18.) német építész és építészeti író, a Magyar Tudományos Akadémia székházának tervezője.

Friedrich August Stüler
August Stueler.jpg

Született 1800. január 28.
Mühlhausen
Elhunyt 1865. március 18. (65 évesen)
Berlin
Sírhely Dorotheenstadti temető
Működése Berlin
Munkái
Jelentős épületei Berlini új zsinagóga, Magyar Tudományos Akadémia
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich August Stüler témájú médiaállományokat.
Stüler síremléke

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

1818-tól Berlinben járt egyetemre, Karl Friedrich Schinkel tanítványa volt. 1829-ben és 1830-ban barátjával Eduard Knoblauch-hal beutazta Franciaországot és Olaszországot, majd Heinrich Strack-kal közösen Oroszországot. 1832-ben udvari építészeti felügyelő ill. az új berlini városi kastély építési vezetője volt.

1837-ben elkészítette a szentpétervári Téli Palota újjáépítéséhez a terveket, de mivel I. Miklós cár nem a Stüler által tervezett és új neoreneszánsz stílust választotta, hanem az eredeti barokk kastélyt építtette újra, ezek soha nem kerültek megvalósításra.

IV. Frigyes Vilmos trónra lépésével hatalmas mértékben megnőttek lehetőségei, 1842-ben kinevezték királyi építésznek. A berlini építészegylet alapítója is egyben. Ekkor kezdhette el építeni fő művét, a berlini Neues Museumot. Stüler az egyházi építmények kialakításában hajlott a IV. Frigyes Vilmos elképzeléseinek a megvalósítására, aki olaszországi utazása során tanulmányozta az ottani építészetet, és egyfajta porosz árkádiát szeretett volna létrehozni az ókor és a reneszánsz formavilág felhasználásával.

A potsdami béketemplom a római Santa Maria in Cosmedin-templom kampanillájának mintájára készült. Ludwig Persius halála után Stüler vette át a potsdami béketemplom építési vezetését. Királyi megbízójával, IV. Frigyes Vilmossal 1858/59 telén újra beutazta Olaszországot és az ott látott középkori építmények valamint a quattrocento stílusa mély benyomást tettek rá.

Az itáliai élményeit szabadon kombinálta és ezek több berlini templom építésénél érvényesültek, többek között a Jakab-templomnál az Oránia utcában.

A Magyar Tudományos Akadémia épületére kiírt tervpályázat nyertes neoreneszánsz terve az ő nevéhez fűződik. (Az 1862 és 1865 közötti kivitelezési munkákat Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal irányította.)

Egyéb műveinek jegyzékeSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásSzerkesztés