Friss István

(1903–1978) közgazdász, politikus

Friss István (Nagyvárad, 1903. május 31.Budapest, 1978. október 11.) Állami Díjas magyar közgazdász, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Friss István
Született 1903. május 31.
Nagyvárad
Elhunyt 1978. október 11. (75 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Glasner Sarolta
(h. 1931–?)
SzüleiFriss Zsigmond
Glasner Gabriella
Foglalkozása
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

ÉletútjaSzerkesztés

Friss Zsigmond[2] részvénytársasági igazgató és Glasner Gabriella fia. Felsőfokú tanulmányait 1924-ben fejezte be a berlini kereskedelmi főiskolán.

1922-ben a Kommunisták Magyarországi Pártja tagja lett. 1925-ben tiltott politikai tevékenység miatt négyévi börtönbüntetést kapott. 1928-ban az illegális Kommunista szerkesztője lett, később a kommunista párt ideiglenes titkárságának tagjai közé választották. 1931. november 13-án Budapest házasságot kötött Glasner Flóris és Edinger Berta Brina lányával, Saroltával.[3] 1935–1936 folyamán a Szovjetunióban, 1936-tól 1939-ig Prágában élt. A német megszállás után Lengyelországba, onnan Svédországba menekült. 1941-ben Moszkvába került, ahol egy darabig nem jutott se munkához, se lakáshoz. 1945-ben az úgynevezett moszkovita csoport tagjaként tért haza.

1945-től 1954-ig a kommunista párt Állampolitikai, majd Államgazdasági, végül Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztályát, 1956 és 1961 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Államgazdasági Osztályát vezette. 1948-ban a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, 1956-ban az MSZMP Központi Bizottsága tagja lett. 1949 és 1967 között országgyűlési képviselőként is működött. 1954-ben kinevezték az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatójává. 1974-től haláláig az intézmény tudományos tanácsadója volt.

1953 májusában az MTA levelező, 1960-ban rendes, 1973-ban elnökségi tagjává választották. 1965 és 1970 között a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya titkári, 1970-től 1973-ig elnöki posztját töltötte be. 1965-ben a Magyar Közgazdasági Tanács alelnöke lett.

MunkásságaSzerkesztés

A gazdaságpolitika egyik irányítójaként jelentős szerepet játszott egyfelől az 1945–1946-os hiperinfláció leküzdésében, a stabil forint megteremtésében. Az 1956-os forradalom után részt vett a gazdaságirányítás túlközpontosításának enyhítésében, az új agrárpolitika kialakításában, az 1960-as években az új gazdasági mechanizmus kidolgozásában.

Kutatómunkájában a gazdaságpolitika tudományos megalapozására törekedett. Nézeteit Gazdasági törvények, tervezés, irányítás című 1968-as kötetében és a Gazdaságpolitikánk tapasztalatai és tanulságai. 1957–1960 című, általa szerkesztett 1976-os könyvben összegezte. Úgy vélte, a szocialista gazdaságot egységes termelési rend, de sokféle érdek jellemzi. Véleménye szerint egyetlen népgazdasági terv sem teljesíthető tételesen; a végrehajtásnak folyamatos viták közepette kell történnie, hogy többféle gazdaságfejlesztési koncepció közül lehessen kiválasztani az általános társadalmi érdekeknek leginkább megfelelőt. A gazdaságpolitikát tudomány, politika és népgazdasági tervezés hatékony együttműködésének eredményeként képzelte el.

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

Nyers Rezső „a magyar progresszió jeles képviselőjének” nevezte, akinek életműve „jelentős hozzájárulás a magyar haladásért és a szocialista Magyarországért folyó társadalmi küzdelmekhez.”[4] 1984-ben Friss István emlékezete címmel emlékkönyv jelent meg tiszteletére a Közgazdaságtudományi Intézet kiadásában. 1984 és 1991 között Budapest XI. kerületében utca viselte nevét. (Ezt a rendszerváltás után átnevezték Késmárki utcára.)

Főbb műveiSzerkesztés

  • A magyar demokrácia gazdasági stabilizációja; Szikra, Bp., 1946 (Szemináriumi füzetek)
  • Népgazdaságunk fejlődése a felszabadulástól az ötéves terv megindulásáig; kidolg. MDP. Központi Előadói Iroda politikai gazdaságtani munkaközössége, vezető Friss István, előadó Házi Árpád, László Andor, Szalai Béla; Magyar Dolgozók Pártja Központi Előadói Iroda, Bp., 1950 (Magyar Dolgozók Pártja Központi Előadói Irodájának előadásai)
  • A jövőt építjük; Szikra, Bp., 1951
  • A magyar nemzeti jövedelem és annak elosztása egykor és most; kidolg. Központi Előadói Iroda politikai-gazdaságtani munkaközössége, vezető Friss István, ea. Nagy Tamás; Szikra, Bp., 1951 (A Magyar Dolgozók Pártja Központi Előadói Irodájának előadásai)
  • I. V. Sztálin "A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című műve a marxista-leninista elmélet kimagasló alkotása; Szikra, Bp., 1953
  • A Kommunisták Magyarországi Pártjának harca 1929 októberétől 1939 augusztusáig; Szikra, Bp., 1955 (Az MDP Pártfőiskolája Magyar Párttörténeti Tanszék)
  • Népgazdaságunk fejlesztésének üteméről; Akadémiai, Bp., 1955
  • A személyes érdekeltség kérdése a szocializmus építésében; Szikra, Bp., 1956 (Az MDP Politikai Akadémiája)
  • Népgazdaságunk vezetésének néhány gyakorlati és elméleti kérdéséről; Kossuth, Bp., 1957 (Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiája)
  • A magyar népgazdaság fejlődése a felszabadulás óta; Kossuth, Bp., 1961
  • A Magyar Dolgozók Pártja gazdaságpolitikája; Akadémiai, Bp., 1961
  • Gazdasági törvények, tervezés, irányítás; Kossuth, Bp., 1968


ForrásokSzerkesztés

  • Egerszegi Csaba: A közgazdászképzés hazai történetéből. Közgazdász. „Az oktatók másik jelentős része a gazdasági életből idekerült szakember volt. (Friss István, Timár Mátyás, Vályi Péter.)” Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (MKKE) lapja. 1968. 19.[5]
  • Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk.: Ráday Mihály. Budapest, é. n. [2004], Sprinter. 280. o.
  • Hevesi Gyuláné Lányi Olga: „Moszkoviták”. S. a. r.: Szerdahelyi István. Budapest, 1992, Hevesi Gyula Alapítvány.
  • Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948–1985. Szerk.: Darvas Pálné – Klement Tamás – Terjék József. Budapest, 1988, Akadémiai.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk.: Glatz Ferenc. Budapest, 2003, MTA Társadalomkutató Központ. 374. o.
  • Nyers Rezső: Friss István 1903–1978. Magyar Tudomány, 1979. 4. sz. 306–309. o.

További irodalomSzerkesztés

  • Rózsa György: Emlékezés Friss Istvánra. Magyar Tudomány, 1983. 10. sz. 784–785. o.
  • Rózsa György: Emlékezés Friss Istvánra, a gazdaságpolitikus és tudománypolitikus emberre. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének Közleményei, 1984. 32. köt. 60–64. o.

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. BnF források (francia nyelven)
  2. Friss Zsigmond gyászjelentése (1936. április 24.) Pesti Hírlap, 58. évfolyam, 94. szám
  3. Házasságkötési bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 529/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  4. Nyers Rezső: Friss István 1903–1978. Magyar Tudomány, 1979. 4. sz. 307., 309. o.
  5. Friss István a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (MKKE) is tanított.