Főmenü megnyitása

Fritz Kreisler

osztrák hegedűművész és zeneszerző

Fritz Kreisler (Bécs, 1875. február 2.New York, 1962. január 29.) osztrák születésű, később Amerikába települt hegedűművész, zeneszerző.

Fritz Kreisler
Fritz Kreisler.jpg
Született 1875. február 2.[1][2][3][4][5][6][7][8][9]
Bécs[10][11][12]
Elhunyt 1962. január 29. (86 évesen)[1][13][2][3][4][14][5][6][7][8][9]
New York[15][11]
Állampolgársága osztrák
Foglalkozása
Iskolái Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem
Kitüntetései
  • Bécs Városának Becsületgyűrűje
  • Royal Philharmonic Society Gold Medal (1904)
Sírhely Woodlawn Temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Fritz Kreisler témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Anyja Anna Reaches, apja Samuel Kreisler, zsidó orvos volt. A csodagyerek Kreisler már háromévesen tudott kottát olvasni. Első hegedűleckéit még apjától kapta, aki lelkes amatőr muzsikus volt, majd Jacques Auber lett a mestere.

1882-ben (7 évesen) a Bécsi Zenei Konzervatórium legfiatalabb diákjaként ifjabb Josef Hellmesberger és Anton Bruckner irányítása alatt tanult. Két évvel később, 9 évesen mutatkozott be szólistaként és a következő évben, 10 évesen a Párizsi Zenei Konzervatóriumban folytatta tanulmányait Lambert-Joseph Massart, Massenet és Delibes szárnyai alatt.

12 éves korában kikeresztelkedett.

1888-ban az Egyesült Államokban tett első alkalommal hangversenykörutat Moriz (Moritz) Rosenthallal, majd néhány évi szünet után, abbahagyva orvosi tanulmányait, folytatta a koncertezést egészen 1899-ig. 1924-ben Berlinben, majd 1933-ban Párizsban telepedett le, s 1938-ban francia állampolgár lett. A nácik üldözése elől 1939-ben Amerikába emigrált és 1943-ban ott is állampolgárságot kapott. 1941-ben egy közlekedési baleset következményeként karrierje megtört, bár még 1950-ig játszott a hangszerén. 1902-ben vette feleségül Harriet Lies-t, aki igazi menedzserként segítette koncertjeinek szervezését.

MunkáiSzerkesztés

Kreisler számtalan olyan hegedűdarab szerzője, amelyeknek az előadása bravúros technikát követel, ugyanakkor alkalmasak a „szalonok” igényeit kielégíteni romantikus melódiájukkal. Gyakran fordult régi híres muzsikusok – Dvořak, Paganini, Albéniz, Manuel de Falla, Corelli, Mozart, Tartini – stílusához, nemegyszer azt a látszatot keltve (és megerősítve), hogy műve amazok egy-egy szerzeményének átirata. (Pl. a XX. század közepéig szerzőként Pugnani-Kreisler szerepelt a ma már "Praeludium és allegro Pugnani stílusában" című virtuóz darab kottáján[16])

Legismertebb műveibőlSzerkesztés

  • Régi bécsi táncdallamok:
    • Liebesfreud - (Szerelmi öröm)
    • Liebesleid - (Szerelmi bánat)
    • Schön Rosmarin - (Szép Rozmaring)
  • Praeludium et Allegro Gaetano Pugnani stílusában
  • La Précieuse Couperin stílusában
  • Variációk egy Corelli témára
  • Rondino egy Beethoven témára
  • Rosamunda - (balett)
  • Concerto Vivaldi stílusában
  • Kadenciák Beethoven és Brahms hegedűversenyéhez

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. a b Munzinger-Archiv (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  11. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Крейслер Фриц, 2015. szeptember 28.
  12. http://www.worldatlas.com/webimage/countrys/europe/austriaviennaphotos.htm
  13. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Крейслер Фриц, 2015. szeptember 27.
  14. Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  15. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  16. Itzhak Perlman előadásában. a YouTube-on

Külső hivatkozásokSzerkesztés