Frivaldszky Imre

(1799–1870) magyar biológus akadémikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 19.

Frivaldi Frivaldszky Imre (Bacskó, 1799. február 6.Jobbágyi, 1870. október 19.) magyar természettudós, az MTA tagja. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Friv.”. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Frivaldszky”.[1]

Frivaldszky Imre
1840 körül
1840 körül
Életrajzi adatok
Született1799. február 6.
 Habsburg Birodalom Bacskó
Elhunyt1870. október 19. (71 évesen)
 Osztrák–Magyar Monarchia, Jobbágyi
Ismeretes mintzoológus, botanikus, balkáni utazó, a Természettudományi Társulat egyik alapítója.
Nemzetiségmagyar
GyermekekFrivaldszky János
A Wikimédia Commons tartalmaz Frivaldszky Imre témájú médiaállományokat.

Életpályája

szerkesztés

A gimnázium két osztályát Sátoraljaújhelyen kezdte el, majd Egerben és Kassán tanult, ahol érettségit is tett. 1814-ben Kitaibel Pál hegyaljai kirándulásra vitte: itt került közel a természettudományokhoz[2] A pesti egyetemen az orvosi pályára készült, eközben többször is természetrajzi utazást tett. Egyik tanára - Kitaibel utódja - Schuster János volt.[3] 1821-ben doktorrá avatták; 1822-ben a Magyar Nemzeti Múzeumhoz került és itt szolgált különböző rangfokozatokban 1851-ig, amikor nyugalomba vonult.[1]

Tudományos pályafutását a növénytan terén kezdte meg, de nemsokára az állattanhoz pártolt át. Mint leíró zoológus első volt hazánkban; nevét külföldön is tisztelettel emlegették. Előszeretettel gyűjtötte és tanulmányozta a rovarokat, de a csigákkal is szép eredményeket ért el. Hazánk faunájából nagyon sok rovart és csigát irt le, de nagy érdemeket szerzett a Balkán természetrajzi viszonyainak ismertetésével is, a melynek érdekében négy ízben rendezett eredménydús gyűjtőexpedíciókat. Tudományos érdemeinek jutalmazásául a Magyar Tudományos Akadémia 1833-ban levelező, 1838-ban rendes tagjának választotta, ezen kívül számos külföldi tudományos testület is megtisztelte azzal, hogy tagjai sorába felvette.[1]

Számos kisebb-nagyobb dolgozata jelent meg magyar és német nyelven. Ezek közül különösen fontos a Jellemző adatok Magyarország faunájához című, amelyet az MTA 1870-ben a nagy jutalommal tüntetett ki.

  • Dissertatio inaug. medica sistens monographiam serpentum Hungariae. Pest, 1823.
  • Catalogus insectorum Emerici Frivaldszky. Pest, 1834.
  • Javaslat a természettudományok hazánkban felvirágoztatása ügyében. Pest, 1844.
  • Értekezés a vándor sáskáról, természetrajzi és státus-gazdászati szempontból. Buda, 1848. Két tábla rajzzal.

Irodalomtörténet

szerkesztés

Frivaldszky Imre hívta fel Jókai figyelmét egy dunai szigetre a török-magyar határon, amely nem tartozott egyik országhoz sem. Ezen a szigeten játszódik Jókai ismert regénye, Az arany ember.[4]

Emlékezete

szerkesztés
  1. a b c A Pallas nagy lexikona: Frivaldszky Imre
  2. Szinnyei József Magyar írók életrajza: Fivaldszky Imre
  3. Frivaldszky Imre. frivaldszky.hu. [2011. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  4. Jókai Mór: Utóhangok az „Arany ember”-hez
  5. Magyar Rovartani Társaság weboldala. magyarrovartanitarsasag.hu. (Hozzáférés: 2011. március 19.)[halott link]

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés