Fuente de Piedra-i tó
A Fuente de Piedra-i-tó (spanyolul: Laguna de Fuente de Piedra) a dél-spanyolországi Andalúzia legnagyobb tava. Gazdag élővilágáról nevezetes, 1983 óta a rámszari területek egyike.[1]
| Fuente de Piedra-i-tó (Laguna de Fuente de Piedra) | |
 | |
| Ország(ok) |  Spanyolország |
| Hely | Andalúzia, Málaga tartomány |
| Hosszúság | 6,3 km |
| Szélesség | 2,2 km |
| Felszíni terület | 14,7587 km2 |
| Tszf. magasság | 406 m |
| Települések | Fuente de Piedra |
| Elhelyezkedése | |
 Fuente de Piedra-i-tó
Pozíció Spanyolország térképén
| |
 é. sz. 37° 06′ 43″, ny. h. 4° 46′ 03″Koordináták: é. sz. 37° 06′ 43″, ny. h. 4° 46′ 03″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fuente de Piedra-i-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Leírás szerkesztés
A tó az andalúziához tartozó Málaga tartományban, Fuente de Piedra község területén található. A hosszúkás, kissé ovális alakú tó hossza nagyjából 6,7, szélessége körülbelül 2,5 km, területe közel 1500 hektár, de kiterjedése a vízszint ingadozásának megfelelően változik. Vízellátása kizárólag a csapadékvízből származik: részben a közvetlenül a tóba hulló esőből, illetve a vízgyűjtő területén lehulló eső felszíni és föld alatti utakon folyik bele a tóba, amelynek lefolyása viszont nincs, csak a párolgás útján veszít vizet.[2]
A tóból kikristályosódó só kitermelése már az ókori Római Birodalom idején elkezdődött, és egészen az 1950-es évekig folytatódott. A lepárlórendszer régi gátjait, falait és csatornáit ma vízimadarak használják fészkelőhelyül.[2]
Élővilág szerkesztés
A tó gazdag élővilággal rendelkezik, különösen madárvilága, azon belül is rózsásflamingó-állománya jelentős: ez a madárfaj itt található meg a legnagyobb tömegben az Ibériai-félszigeten és a második legnagyobb tömegben egész Európában.[3]
Összesen mintegy 170 madárfaj tartózkodik rendszeresen a térségben: egy részük állandó fészkelő, más részük áthaladó, itt megpihenő vándormadár. A fajok közül a legfontosabbak közé tartozik a már említett rózsás flamingón kívül a gyurgyalag, a barna rétihéja, a nagy goda, az ugartyúk, a mediterrán őrgébics, a kendermagos réce, a piroslábú cankó, a bíbic, a gulipán, a kék fú, a csörgő réce, a parti lile, a fehér gólya, a gólyatöcs, a házi rozsdafarkú, a havasi partfutó, a sarlós partfutó, a kanalasgém, a kis flamingó, a szárcsa, a vízityúk, a pásztorgém, az üstökösgém, a szürke gém, a dankasirály, a csóka, a daru, a sárga billegető, a kékcsőrű réce, a bakcsó, a kuvik, a batla, a csilpcsalpfüzike, az üstökösréce, a kanalas réce, a barátréce, az afrikai cigánycsuk, a bütykös ásólúd, a sordély és a kis vöcsök.[3]
A környék egyéb gerinces állatai közül említést érdemel az üregi nyúl, a spanyol víziteknős, a pávaszemes gyík, az egyiptomi mongúz és a vörös róka.[3]
Képek szerkesztés
-
Panorámakép -
A tó egy májusi napon -
Sekély vizű partvidék -
Térkép és leírás egy ismertető táblán
Források szerkesztés
- ↑ Laguna de Fuente de Piedra. ramsar.org. (Hozzáférés: 2022. június 17.)
- ↑ a b Laguna de Fuente de Piedra (spanyol nyelven). Visitas Fuente Piedra. (Hozzáférés: 2022. június 17.)
- ↑ a b c Flora y fauna (spanyol nyelven). Visitas Fuente Piedra. (Hozzáférés: 2022. június 17.)