Fuldai kolostor

A Fuldai kolostor egy benedekrendi kolostor volt Németországban, melyet szent Bonifác és tanítványa szent Sturm, alapított 744-ben, Zachariás pápa pedig minden püspöki joghatóság alól kivonta.

Fuldai kolostor
Település	Fulda
Építési stílus	barokk építészet
Építész(ek)	Johann Dientzenhofer
Hasznosítása
Felhasználási terület	székesegyház
Elhelyezkedése
Fuldai kolostor Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 33′ 14″, k. h. 9° 40′ 19″50.553992, 9.672008
A Wikimédia Commons tartalmaz Fuldai kolostor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

A kolostor első főnöke szt. Sturm volt, és már alatta a kolostor annyira felvirágzott, hogy Pipin és Nagy Károly számos birtokadományozással gazdagították.

A rendtagok a földműveléssel, művészetekkel és tudományokkal foglalkoztak; iskoláikból az akkori világ leghíresebb egyházi és világi férfiai kerültek ki. XIII. János pápa I. Ottó kérésére a fuldai apátot Németország és Gallia prímása címmel ruházta fel, IV. Károly pedig a császárné kancellári méltóságát adományozta nekik.

A 10. század elején azonban a szerzetesi fegyelem sokban meglazult, birtokviszonyaikban pedig olyan hanyatlás állt be, hogy földterületeik egy részét vagy elvették tőlük, vagy maguk zálogosították el.

1752. I. Ferenc császár kieszközölte XIV. Benedek pápától a fuldai apátság püspökségre való emeltetését. A püspökválasztási jogot a káptalan gyakorolta kizárólag, a pápa utólagos megerősítése mellett. Ezek birodalmi hercegi rangot viseltek s világi joghatósággal is bírtak egész 1820-ig, mikor erről le kellett mondaniok.

A freiburgi érsekségnek 1811-ben VII. Piusz pápa által történt alapításakor a fuldai püspökséget is alárendelték és joghatósága a weimari nagyhercegségre és az úgynevezett Churstaatra terjedt ki.

• 
  Szt. Bonifác életének ábrázolása egy régi kódexből
• 
  Fulda egy 1655-ös képen
• 
  A Fuldai kolostor adományozásáról szóló okirat 802-ből (RATGAR apát uralkodása)

Források

• Pallas Nagy Lexikona
• Magyar Katolikus Lexikon
• [1]