Főmenü megnyitása

A Fuldai kolostor egy benedekrendi kolostor volt Németországban, melyet szent Bonifác és tanítványa szent Sturm, alapított 744-ben, Zachariás pápa pedig minden püspöki joghatóság alól kivonta.

Fuldai kolostor
Fulda-Dom-10-2019-gje.jpg
Fulda-Dom-30-2019-gje.jpg
Település Fulda
Építési stílus barokk építészet
Építész(ek) Johann Dientzenhofer
Elhelyezkedése
Fuldai kolostor (Németország)
Fuldai kolostor
Fuldai kolostor
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 33′ 14″, k. h. 9° 40′ 19″Koordináták: é. sz. 50° 33′ 14″, k. h. 9° 40′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz Fuldai kolostor témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A kolostor első főnöke szt. Sturm volt, és már alatta a kolostor annyira felvirágzott, hogy Pipin és Nagy Károly számos birtokadományozással gazdagították.

A rendtagok a földműveléssel, művészetekkel és tudományokkal foglalkoztak; iskoláikból az akkori világ leghíresebb egyházi és világi férfiai kerültek ki. XIII. János pápa I. Ottó kérésére a fuldai apátot Németország és Gallia prímása címmel ruházta fel, IV. Károly pedig a császárné kancellári méltóságát adományozta nekik.

A 10. század elején azonban a szerzetesi fegyelem sokban meglazult, birtokviszonyaikban pedig olyan hanyatlás állt be, hogy földterületeik egy részét vagy elvették tőlük, vagy maguk zálogosították el.

1752. I. Ferenc császár kieszközölte XIV. Benedek pápától a fuldai apátság püspökségre való emeltetését. A püspökválasztási jogot a káptalan gyakorolta kizárólag, a pápa utólagos megerősítése mellett. Ezek birodalmi hercegi rangot viseltek s világi joghatósággal is bírtak egész 1820-ig, mikor erről le kellett mondaniok.

A freiburgi érsekségnek 1811-ben VII. Piusz pápa által történt alapításakor a fuldai püspökséget is alárendelték és joghatósága a weimari nagyhercegségre és az úgynevezett Churstaatra terjedt ki.

ForrásokSzerkesztés

  • Pallas Nagy Lexikona
  • Magyar Katolikus Lexikon
  • [1]