Furmint

fehérbor-szőlőfajta

A furmint, furmin fehér borok készítésére alkalmas szőlőfajta. A szőlőfélék (Vitaceae) családjába, a bortermő szőlőkhöz (Vitis vinifera) tartozó Pontian Balcanica ág, mely jellegzetes magyar fajta és a legjobban aszúsodó magyar szőlő. Eredete nem pontosan ismert, vannak, akik szerint Dél-Itália, mások szerint a mai Horvátország és Szerbia területén elterülő Szerémség, de lehet a mai Magyarország is.

Furmint
fehérborszőlő
Egyéb neveiZapfner, Szigeti, Som, Posipel, Moslavina Mosler, Furmint bianco, Sipon, Szalai
Hazai elterjedtségeTokaj-hegyaljai borvidék, Somlói borvidék
Általános elterjedtségeEurópa borvidékei
Fürt leírásaközépnagy, hengeres, laza
Érési időszakoktóber közepe–vége
ÉrzékenységBotrytis gombára és téli fagyra érzékeny
Művelésmódkordon
Borának jellemzőibeérési mustfoka 19 körüli, savdús, illatos
Jelentős boraiTokaji aszú
MegjegyzésekKitűnően aszúsodik. Szelektált változatai: Nemes furmint, Furmint T 92, Fehérfurmint B 14, Királyfurmint.

A nyelvészek szerint a „furmint” név francia jövevényszó, ami végső soron a latin frumentum szóból származik, amely „gabonát” jelent. Az elmélet szerint a cukortartalom növelése érdekében szalmán aszalták a szőlőt, így készült az édes bor. Hasonnevei: Zapfner, Szigeti, Som, Posipel, Moslavina Mosler, Furmint bianco, Sipon, Szalai.[1]

Jellemzői

szerkesztés

A fajtacsoporton belül megkülönböztethetünk fehér, piros és változó furmintot. A legelterjedtebben termesztett, domináns változat a fehér furmint későn – október második felében – érő fajta. Tőkéje erőteljes növekedésű, a talaj iránt nem igényes; közepes illetve bőtermő fajta. A levele alig tagolt, szélessége és hosszúsága nagyjából megegyező, vastag, kissé hólyagos. Fürtje laza, középnagy (átlagsúlya 10 dkg), bogyói közepes nagyságúak, sárgászöldek, napos oldalukon rozsdásak, hosszú nyelűek, kissé vastag héjúak, ropogósak, lédúsak, jól beérve szépen aszúsodnak. Fogékony a Botrytis gombafertőzésre, de kedvező évjáratokban a rothadás nemesrothadás jellegű.

Elterjedtsége

szerkesztés
 
Village level Furmint

Magyarországon a nyolcadik legelterjedtebb fajta. Főleg Tokaj-hegyalján és Somlón termelik. Bora savdús, önálló, harmonikus összetételű, jellegzetes finom illatú és kellemes ízű pecsenyebor, illetve aszúsodva finom csemegebor (aszú, szamorodni) – ez az édes tokaji aszú alapszőlője. Tokaj-hegyalján hagyományosan október 28-án, Simon és Júda napján kezdődik a szüretelése.

Elterjedt a tokaji régió Szlovákiához tartozó részében is. Ausztriában moslernek nevezik. Kis ültetvények találhatók Szlovéniában, ahol a neve sipon. Termesztik még Horvátországban, Romániában és a volt szovjet tagállamokban is.

  1. 104/2004. (VI. 3.) FVM rendelet a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról. [2006. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. július 12.)

További információk

szerkesztés
  • Borlexikon.hu
  • Borkiválóságok könyve. Furmint; szerk. Horkay András, Romsics László, Barátossy Gábor; Földművelődésügyi Minisztérium, Bp., 2017  
  • Horváth Gábor–Pallagi Ferenc: Furmint szakácskönyv. Különleges ételek, kivételes borok; Libri, Bp., 2017