Gábor József (operaénekes)

magyar operaénekes

Gábor József, 1901-ig Gráber József István (Balassagyarmat, 1879. október 15.[1] – Illéspuszta (Balassagyarmat határában), 1929. május 14.) énekes (tenor), rendező, színész, műfordító.

Gábor József
Kossak József felvétele
Kossak József felvétele
Született 1879. október 15.
Balassagyarmat
Elhunyt 1929. május 14. (49 évesen)
Foglalkozása
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Gábor József témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

Gráber Károly trencséni születésű, izraelita vallású, királyi járásbírósági végrehajtó és Schmidt Gizella fia. Tizenhét éves korában beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, majd 1899 júliusában a Vígszínház tagja lett, ahol ez év szeptember 4-én mutatkozott be »A férj vadászni jár« című vígjáték Gontrand szerepében. Mint vígjátéki színésznek sok szép sikere volt, azonban nemsokára énekessé képezte ki magát és elszerződött a Népszínházhoz, ahol azon időben Porzsolt Kálmán volt az igazgató. Itt a többi közt Eisensteint énekelte »A denevér«-ben, Parist a »Szép Heléná«-ban, Pálmay Ilka oldalán. 1900. szeptember havától elszerződött az Operaházhoz, lírai tenoristának. De hamarosan elutazott Olaszországba tanulmányútra, majd Berlinbe ment és külföldi útjáról tudósításokat írt a »Pesti Napló«-ba. Azután 1913-ban visszajött, nagyon sokszor énekelt egy-egy szezonban és igen jelentékeny sikereket aratott hajlékony, szép hangjával, páratlan muzikalitásával mind lírai, mind Wagner-szerepekben. 1916-ban állandó vendégként leszerződött a Vígszínházhoz. 1925. július havában az Operaház rendezője lett. Parsifáltól, Tannhäusertől, a Nürnbergi mesterdalnokok Dávidjától lefelé mindent énekelt. Amikor 1922-ben az Operaház olyan anyagi bajokkal küzdött, hogy sehonnan sem tudta fedezni veszteségeit, akkor Gábor nyakába vette a várost, és mindent elkövetett, hogy pénzt szerezzen az Operaháznak. Megalapította az »Operaház barátainak társaságát« és e társaság tagjainak anyagi hozzájárulásával megakadályozta, hogy bezárják az intézményt. Egy sereg embert megmentett a B-listától, attól, hogy hirtelen kenyér nélkül maradjanak. Gábor József tökéletesen tudott olaszul. Műfordító is volt; ő fordította le Lengyel Menyhért »Taifun« c. drámáját, amelyet ebben a fordításban játszottak Olaszországban. Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található

Fontosabb szerepeiSzerkesztés

  • Eisenstein (ifj. J. Strauss: A denevér)
  • Pedrillo (Mozart: Szöktetés a szerájból)
  • Tannhäuser (Wagner)
  • Rodolphe (Puccini: Bohémélet)
  • Loge (Rajna kincse)
  • Heródes (Salome)

Fontosabb rendezéseSzerkesztés

  • Sztravinszkij: Petruska (1926, bem.)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927].
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925.