Gábori Miklós

Gábori Miklós (Kapuvár, 1925. december 3. – Budapest, 1996. augusztus 9.) magyar régész, antropológus.

Gábori Miklós
Született	1925. december 3. Kapuvár
Elhunyt	1996. augusztus 9. (70 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Gáboriné Csánk Veronika
Foglalkozása	régész, antropológus
Kitüntetései	Kadić Ottokár-érem
Sírhelye	Farkasréti temető (4/3-4-8)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Tanulmányait Budapesten végezte, majd néhány évig különböző múzeumokban dolgozott. Ezután a váci Trefort Ágoston Múzeum munkatársa, majd igazgatója lett. Ebben az időszakban a Dunakanyar késő paleolitikus és epipaleolitikus lösztelepeinek ásatásával foglalkozott. 1955-ben a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Osztályára került. A magyarországi késői paleolitikumról írta a doktori értekezését. Mongóliába és később Kínába is eljutott. Magyarországon több helyen végzett jelentős ásatásokat.

Kutatási területe

Az ősrégészet, azon belül is a paleolitikum neves képviselője. Elismert szakértője volt Kelet-Európa, a Kaukázuson túli területek és Közép-Ázsia őskorának.

Kutatásainak színhelyei

• Részt vett a vértesszőlősi ásatásokon.
• Barlangi kutatásai: nevéhez fűződik az érdi Fundoklia-völgyben található, híres, 50 000 éves vadászbarlang felfedezése. Ásatást végzett az Odvas-kői-barlangban, a Remete-barlangban és a Sólyom-kúti-sziklaüregben is.
• Mongóliában a magyar régészek közül elsőként végzett kutatásokat.
• Ságvár.
• Hont

Művei

• Napfényes Mongólia - Táncsics, Budapest, 1964
• Ősemberek, ásatások - Móra, Budapest, 1964
• Régészeti kalandozások - Gondolat, Budapest, 1969
• Az ősember útjain - Táncsics, Budapest, 1974
• Ala Tau Ararát - Gondolat, Budapest, 1978

Elismerése

• Kadić Ottokár-érem (1977)

Források

• Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 318. o. ISBN 963-85433-5-3
• Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, (2000)

Külső hivatkozások

• Jeles napok
• D. Matuz Edit: Gábori Miklós és Gáboriné Csánk Veronika hagyatéka a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában