Gáborján

magyar település

Gáborján község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Gáborján
Ref. templom (5298. számú műemlék).jpg
Gáborján címere
Gáborján címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállás község
Polgármester Mező Gyula (Fidesz-KDNP)
Irányítószám 4122
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség863 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség32,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gáborján (Magyarország)
Gáborján
Gáborján
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 28″, k. h. 21° 39′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 28″, k. h. 21° 39′ 24″
Gáborján (Hajdú-Bihar megye)
Gáborján
Gáborján
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Gáborján weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gáborján témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Hajdú-Bihar megyében, Berettyóújfalutól keletre, Váncsod és Konyár között, Szentpéterszeg és Hencida mellett fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Gáborján település ősi monostoros hely, amely már a tatárjárás előtt is fennállt, akkori neve Gáborján monostora (Geberján-monostora) volt.

Nevét a 15. században említették először a korabeli oklevelek. Többféleképpen írták: Gabrián, Gabán, Gagán, Gábrán, de Geberján-monostora néven is előfordult a 15. századig. A Gáborjáni apátság a lakosság által Földvárként emlegetett területen, a váncsodi-Szentpéterszeg-i határ szegletében (összeszögellésénél) feküdt. 1245-ben birtokosának Raffain bán, 1311-ben Dósa nádor volt a falu földesura. 1451-ben Géberjén néven említették a fennmaradt írásokban. 1455-ben a falut Szabolcs vármegyéhez tartozónak írták le. Gáborján monostora kegyura Debreczeni Dósa nádor volt, a 15. században pedig az ő utódai voltak. A Debreczeniek után a Domoszlayak, majd a Széchyek és a Héderváryak birtokába jutott.

1462-ben a Szokolyi, 1471-ben a Széchyek, és 1476-ban a Hunyadiak 1498-ban pedig a vácsodi Horváth' család volt a birtokosa. Az 1552-ben végzett összeírás alkalmával Gáborján településen 31 és fél portát találtak. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1705 végén heves összecsapás zajlott a község határában egy Ilosvay Imre ezredes vezette kuruc csapattest és a császári zsoldban álló rác portyázók között, amely a kurucok vereségével végződött. 1745-ben az Esterházy család volt a falu földesura. Ekkor a faluról feljegyezték azt is, hogy a Berettyó folyón kilenckerekű vízimalma is volt. Lakossága még az 1800-as évek végén is híres volt szalmakalapfonó iparáról. Gáborjánhoz tartozott Szaján-puszta is. A község határában régen két falu is állt, melyek azonban teljesen elpusztultak. A két elpusztult település közül az egyiket, Tótfalu községet említi egy 1405-ben kelt oklevél is, mint Gáborjántól délre fekvő települést.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Majosi Gyula (független)[2]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Majosi Gyula (független)[3]
  • 2014–2019:
  • 2019-től:

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Református temploma nagyon régi épület, melyet többször is átalakítottak. Pontos építési ideje nem ismert.
  • A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Híres emberekSzerkesztés

  • Itt született 1863. szeptember 6-án Schiff Ernő magyar gyermekgyógyász, orvosi szakíró.
  • Itt született 1952-ben dr. Mazsu János történész, debreceni egyetemi docens, Debrecen város alpolgármestere, az Értéktár Bizottság elnöke.

NépességSzerkesztés

Gáborján lakónépességének alakulása (fő)

 

ForrásokSzerkesztés

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Gáborján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  3. Gáborján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 16.)[halott link]
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információkSzerkesztés