Főmenü megnyitása

Gádoros nagyközség Békés megye Orosházi járásában.

Gádoros
Gádoros vasútállomás
Gádoros vasútállomás
Gádoros címere
Gádoros címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásOrosházi
Jogállás nagyközség
Polgármester dr. Szilágyi Tibor (független)[1]
Irányítószám 5932
Körzethívószám 68
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség3481 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség91,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gádoros (Magyarország)
Gádoros
Gádoros
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′, k. h. 20° 36′Koordináták: é. sz. 46° 40′, k. h. 20° 36′
Gádoros (Békés megye)
Gádoros
Gádoros
Pozíció Békés megye térképén
Gádoros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gádoros témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Békéscsabától nyugatra, Orosházától északra fekvő település.

MegközelíthetőSzerkesztés

TörténeteSzerkesztés

Gádoros Árpád-kori település, melyet a tatárok 1241-ben felégettek. Egy 1436-ból származó királyi adománylevél már említi, mint Gadoros-pusztát, neve a település ősi templomának előcsarnokára, gádorára utal. Az újratelepülés éve 1826. Báró dezséri Rudnyánszky Sándor ekkor kötött szerződést a földek megművelésére az orosházi és szentesi lakosokkal. 1901-ig a Bánfalva nevet használták. A néphagyomány szerint az odatelepülők megbánták döntésüket, az elnevezés tehát a bánat szóból ered. Mások szerint azonban egyszerűen Rudnyánszky báró nevezte el így új birtokát.

Justh Zsigmond író (1863–1894) síremlékét 1963-ban helyezték Gádorosra a Justh-majorból. Az író birtokán parasztszínházat alapított. A klasszikus és népszínműveket a birtokán élő és dolgozó parasztok adták elő.

Érdekesség, hogy ebben a temetőben nyugszik Udvardi Kossuth Lászlóné, aki Petőfi első szerelmének unokája volt.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,6%, református 3,4%, evangélikus 5,9%, felekezeten kívüli 39% (20,4% nem nyilatkozott).[4]

NevezetességeiSzerkesztés

Itt születtek, itt éltekSzerkesztés

  • Okályi Iván okleveles kertész, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora (1954) itt született 1900. április 10-én.
  • Itt élt egy híres család, nevezetesen a Békés család. Az idősebb Bekes Józsefnek vegyeskereskedése volt az öregfaluban. Ma is szerepel az épületen az eredeti felirat. 3 gyermeke közül Békés József író, dramaturg, a TV főmunkatársa lett, ő találta ki a Ki mit tud? című műsort is. Vass Márta (Bekes Iluska) újságíró lett a békéscsabai újságnál, Varga Virág (Bekes Boce) festőművész.
  • Hidasi (Hulják) László (18931978), 42 évig Gádoros községi orvosa, „Gádoros történetének egyik legmegbecsültebb polgára”, akinek a tiszteletére 1993-ban, születésének száz éves évfordulójára mellszobrot avattak.[5] Hidasi Judit nyelvészprofesszor nagyapja.[6]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Gádoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=09511 Gádoros] Helységnévtár
  5. Dr. Hidasi László mellszobra (magyar nyelven). Orosháza – Dél-Békés. (Hozzáférés: 2018. április 28.)
  6. (2005) „Gádoros, kitüntetés” (magyar nyelven). Békés Megyei Hírlap, 2005. december 16., péntek 60 (294), 2. o. (Hozzáférés ideje: 2018. április 28.)  

További információkSzerkesztés