Gál István (irodalomtörténész)

(1912–1982) magyar irodalomtörténész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 30.

Gál István (Bonyhád, 1912. szeptember 29.Budapest, 1982. június 26.) magyar irodalomtörténész.

Gál István
Született1912. szeptember 29.[1][2][3]
Bonyhád
Elhunyt1982. június 26. (69 évesen)
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásairodalomtörténész
SírhelyeFarkasréti temető (21/2-1-127)[4][5]
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a bonyhádi evangélikus gimnáziumban végezte, már ekkor jelentek meg írásai.Többek között ő számolt a az 1927-es liverpooli cserkészdzsemboriról a megyei sajtóban.[6] Magyar-angol-német szakra iratkozott be a budapesti egyetemre, ekkor indította meg az Apollo folyóiratot. Folyamatosan publikált és szerkesztett lapokban. Külön kötetben adta ki a magyar tudósok Délkelet-Európa-kutatási eredményeit.

1947-ben jelent meg magyarul az általa szerkesztett tanulmánygyűjtemény „Magyarország és Kelet-Európa: a magyarság kapcsolatai a szomszédnépekkel” címmel. A második világháború alatt a Külügyminisztérium Kulturális és Békeelőkészítő Osztályának külső munkatársa volt.

1945-től a Teleki Pál Tudományos Intézet majd 1949-től új nevén a Kelet-európai Tudományos Intézet Hazánk és a nagyvilág című sorozatának szerkesztője, egyben a Magyar–Angol Társaság titkára. 1946-1947-ben az Országos Könyvtári Központ vezetője, megindította a könyvtárak közötti nemzetközi cserefolyamatot. 1948-tól az Egyesült Királyság budapesti nagykövetsége könyvtárosa.

Az 1956-os eseményeket követően több más követségi alkalmazottal együtt 1957 januárjában letartóztatták, de végül öt nap után elengedték. Később irodalomtörténészként dolgozott.

1972-ben nyugdíjba vonult. Élete hátralevő részében az angol-magyar kapcsolatok mellett Babits Mihály életművével foglalkozott.

Főbb művei

szerkesztés
  • Babits és az angol irodalom; Tisza István Tudományegyetem, Debrecen, 1942 (Debreceni angol dolgozatok)
  • Wesselényi Miklós; Minerva, Kolozsvár, 1942
  • Angol-magyar történelmi kapcsolatok; Állam Ny., Bp., 1942
  • Stephen Gál: Hungary and the Anglo-Saxon world; Officina, Bp., 1944 (Officina Hungarica)
  • Magyarország, Anglia és Amerika, különös tekintettel a szláv világra. Vázlatok a nemzetközi vonatkozások köréből; Officina, Bp., 1945
  • Magyarország és Keleteurópa. A magyarság kapcsolatai a szomszéd népekkel; szerk. Gál István; Officina, Bp., 1947
  • Bartóktól Radnótiig; Magvető, Bp., 1973 (Elvek és utak)
  • Illyés Gyula és Gál István levelezése, 1930–1982. Függelék: Illyés Gyula Gál Istvánnak dedikált kötetei, Gál István Illyés Gyuláról megjelent írásai; közread. Illyés Mária, Gál Ágnes, Gál Julianna, sajtó alá rend., előszó, jegyz. Gál Ágnes és Gál Julianna; 2. jav. kiad.; Bonyhádi Öregdiák Szövetség, Bonyhád, 1998
  • Magyarország és az angolszász világ; szerk. Frank Tibor, Gál Ágnes, Gál Julianna; Argumentum–OSZK, Bp., 2005
  • Cs. Szabó László és Gál István levelezése, 1933–1982; szerk., jegyz., névmutató Gál Ágnes és Gál Julianna; Argumentum, Bp., 2012

További információk

szerkesztés
  • Kelet-európai századok. Tanulmányok Gál István Apollo folyóiratának és Sziklai László tudományos pályájának ötvenedik évfordulójára; szerk., bev. Fried István; JATE Összehasonlító Világirodalmi Tanszék–Magyar Iparművészeti Főiskola, Bp., 1984 (Studium)
  • Gál István életműve. Bibliográfia; összeáll. Gál Ágnes, Gál Julianna; Argumentum–OSZK, Bp., 2003
  1. VIAF-azonosító
  2. BnF források (francia nyelven)
  3. a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. szeptember 2., PIM55621
  4. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  5. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  6. IV. ÍRÓK, KÖLTŐK, IRODALOMTÖRTÉNÉSZEK. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)