Gáspár Ferenc (utazó)

(1861-1923) magyar utazó, orvos

Gáspár Ferenc (Szilágysomlyó, 1861. június 9.Budapest, Erzsébetváros, 1923. július 12.)[4] orvos, utazó.

Gáspár Ferenc
Gáspár Ferenc.jpg
Született 1861. június 9.
Szilágysomlyó
Elhunyt 1923. július 12. (62 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Házastársa Ofner Adél
Foglalkozása
Halál okaöngyilkosság
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Gáspár Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ÉletpályájaSzerkesztés

Gáspár Ábrahám és Horovitz Fanni fiaként született az észak-erdélyi Szilágysomlyón. Nem volt könnyű gyermekkora, hiszen édesanyját fiatalon elvesztette. A kolozsvári unitárius gimnáziumban töltött középiskolai évei után a Bécsi Egyetemen tanult, ahol orvosi diplomát szerzett. 1886-ban az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének szolgálatába állt. Csaknem két évtizedes hajóorvosi munkája alatt hét évig, mint fregatt-orvos működött, majd kereskedelmi hajókon, több alkalommal bejárta mind az öt világrészt. Eljutott a Földközi-tenger, az Indiai-óceán, az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán magyar ember által ritkán látogatott szigeteire is.[5]

Utazásainak java részét a múlt század végén, vitorlás hadihajókon tette meg. Nagy utazásait s ezeken szerzett észrevételeit díszes és élénk színekben írt munkákban tette közzé. Ezek úgy szép leírásuk, mint népszerűen elbeszélt tudományos tartalmuk miatt koruk igen kedvelt olvasmányai voltak. A szemtanú hitelességével közölt megdöbbentő beszámolót a Hamburg kikötőjében behajózásra váró kivándorlókról. Részletesen leírta a Földközi-tenger szigeteit, a Kanári-szigeteket, a Karib-térséget. Az Amazonas folyón Manausig hajózott fel. Nagy megjelenítő erővel mutatta be Észak-Brazíliát, a Pará környéki dzsungeleket. Igen érdekes az Amazonason felhatoló tengeri dagályhullámok és a folyóvíz küzdelmének, a „pororocának” a leírása. Beszámolóiból megismerhetjük a múlt század végi dél-amerikai városokat (Rio de Janeirót, Pernambucot, Santost, Montevideót, Buenos Airest), az uruguayi és az argentínai pampákat, a Falkland-szigeteket, a Magellán-szorost, a Tűzföldet, s a chilei Atacama-sivatagot. Érdekfeszítő leírásokat közölt Afrikáról, valamint Ázsia számos egzotikus – akkoriban még gyarmati sorban lévő – országáról (India, Ceylon, Burma, Sziám, Indokína, a maláj szigetvilág). Bejárta a Japán-szigeteket, Szamoát, eljutott Hawaiira és a Salamon-szigetekre.

Művei a természettudományos ismeretterjesztés kiemelkedő alkotásai, és egyben fontos dokumentumok a múlt századi tengerészéletről és a világ egészségügyi helyzetéről. Szakmájából fakadóan különös figyelmet szentelt a különböző trópusi betegségek elterjedésére, okaira és kezelési tapasztalataira. Munkásságát kortársai pl. Vámbéry Ármin – aki előszót írt „A Föld körül” című művéhez – és Cholnoky Jenő – aki lektorálta műveit – egyaránt nagyra értékelték. Id. Lóczy Lajos, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke is elismeréssel méltatta írásait. Az Uránia filmszínházban élőszóban tartott, vetített képekkel illusztrált előadásai népes közönséggel ismertették meg a világot.

A hajózást befejezve Budapesten telepedett le. 1907-ben a kereskedelmi minisztériumban volt az állami munkásbiztosító hivatal orvosi referense, majd a Ferenc József kereskedelmi kórház kormánybiztosa. 1923. július 12-én öngyilkos lett.[6][7][8]

Főbb műveiSzerkesztés

  • Negyvenezer mérföld vitorlával és gőzzel (Szeged, 1892)
  • Hét év a tengeren (Budapest, 1903)
  • A tengerészet lovagkora (1905)
  • A Föld körül (6 kötet, Budapest, 1906–1908)
  • A fehér ember útja (2 kötet, Budapest, 1912)
  • Tengereken-szigeteken (1913)

ForrásokSzerkesztés

  1. Gáspár Ferenc, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05039.htm
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  3. http://resolver.pim.hu/auth/PIM55695, Gáspár Ferenc, 2018. szeptember 13.
  4. Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1101/1923. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 18.)
  5. Gáspár Ferenc – A világutazó orvos emlékezete. Új Szó, 2005. október 14. [2015. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 9.)
  6. Kubassek János: Gáspár Ferenc. (Földrajzi Közlemények, 1988. 1-2.)
  7. Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 307. o.  Online elérés
  8. Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest: Panoráma. 1993. ISBN 963-243-344-0

Külső hivatkozásokSzerkesztés