Gáspár Margit
Gáspár Margit (írói álnevei 1924–1945 közöttː Gáspár Miklós, Gáspár Gitta és Boni Gáspár Gitta) (Budapest, Erzsébetváros, 1905. augusztus 1. – Budapest, 1994. augusztus 29.) Kossuth-díjas magyar író, műfordító, színigazgató.
Gáspár Margit | |
Született | 1905. augusztus 1.[1][2][3] Budapest |
Elhunyt | 1994. augusztus 29. (89 évesen)[1][2] Budapest[4] |
Álneve | Gáspár Miklós, Gáspár Gitta, Boni Gáspár Gitta |
Állampolgársága | |
Házastársa | Szűcs László (1947–1976) |
Élettársa | Szűcs László (1936–1947) |
Foglalkozása | |
Kitüntetései | Kossuth-díj (1951) |
Sírhelye | Farkasréti temető (618 ("CC")-611)[6] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésZsidó családban született. Apja Gáspár Artúr (1875–1943) belügyminisztériumi tanácsos, majd 1918-ban külügyi államtitkár volt. Az őszirózsás forradalom alatti szerepvállalásért 1920-ban nyugdíjazták, s haláláig az Angol–Magyar Bank egyik aligazgatójaként dolgozott.[7] Anyja Márkus Emma (1882–1948) volt.[8] Nagybátyjai Márkus Miksa (1868–1944) író, újságíró, Márkus Dezső (1869–1948) karmester, színigazgató és Márkus Géza (1871–1912) építész.
Tizenhárom évesen az Érdekes Újságban jelent meg elbeszélése, később már újságíróként a Pesti Hírlapnál dolgozott. Első férje Mario Boni olasz gróf volt, akivel 1926. szeptember 11-én Budapesten kötött házasságot; de mellette szeretőt is tartott, Filippo Tommaso Marinetti olasz futurista személyében. Miatta lépett be az Olaszországban élő külföldiek fasiszta szervezetébe. Mivel rájött, hogy nőként nem tud megfelelően érvényesülni, 1945-ig Gáspár Miklós néven jelentek meg írásai. A második világháború után belépett a kommunista pártba, majd Vas Zoltán beszerzési kormánybiztos sajtófőnöke lett. 1946-ban a Városi Színház, 1947–1948-ban a Magyar Színház művészeti vezetője, 1949-től 1957-ig a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt.
Nevéhez fűződik a magyar operettművészet tartalmi-dramaturgiai megújítása. 1948–1954 között a Színművészeti Főiskola operett tanszakát vezette. Színdarabjaiban a társadalmi problémák felvetése mellett a szórakoztató hangvétel is helyet kap. Hamletnek nincs igaza c. darabjában a személyi kultusz problémáit vetette fel. Drámái mellett tv-játékokat és hangjátékokat is írt. Jelentősek William Somerset Maugham és Luigi Pirandello fordításai.
Második férje Szűcs László dramaturg volt.
Díjai, elismerései
szerkesztés- Felszabadulási Emlékérem; Magyar Népköztársasági Érdemérem (1950)
- A Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1950)
- Kossuth-díj (1951)
- Munka Érdemrend ezüst fokozata (1954)
- Für ausgezeichnete Leistungen (1957)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1965, 1970)
- Szocialista Magyarországért (1980)
- A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1985)
- Pro Urbe Budapest díj (1989)
Művei
szerkesztés- Utazás a napsütés felé [Gáspár Miklós néven]; Légrády, Budapest, 1924
- Csiky Gergely és a franciák. G. Csiky auteur dramatique hongrois et ses modèles français; Városi és Tiszántúli Református Egyházkerület, Debrecen, 1928 (Francia irodalmi és nyelvtudományi dolgozatok a debreceni egyetem Francia szemináriumából, 2.)
- Rendkívüli kiadás (1933)
- Mindennek van ára (1936)
- Tűzvarázs (1937)
- Cézár hitvese. Regény [Gáspár Miklós néven]; Singer és Wolfner, Bp., 1939 (Új Idők könyvtára, 16.)
- Új isten Thébában. Színmű (1946)
- Az operett; Népszava, Bp., 1949 (Kultúriskola, 5.)
- Égiháború (1960)
- Hamletnek nincs igaza. Színmű; Gondolat, Bp., 1963
- A múzsák neveletlen gyermeke. A könnyűzenés színpad kétezer éve; Zeneműkiadó, Bp., 1963
- Ha elmondod, letagadom! Szatirikus játék; utószó Siklós Olga; Népművelési és Propaganda Intézet, Bp., 1967 (Színjátszók kiskönyvtára, 83.)
- Isteni szikra. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1974
- Harlekin keresztlánya. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1978
- A Fekete Császár. Fantasztikus regény (majdnem olyan fantasztikus, mint a valóság); Szépirodalmi, Bp., 1983
- Láthatatlan királyság. Egy szerelem története; Szépirodalmi, Bp., 1985
- Rab Ráby. Dráma két részben. Jókai Mór regény-részleteinek és Ráby Mátyás önéletrajzának felhasználásával írta Gáspár Margit; József Attila Színház, Bp., 1988
- Színpad és vérpad. Regény; Szabad Tér, Bp., 1989
Műfordításai
szerkesztés- Suzanne Lenglen: Sport és szerelem (1928)
- Gösta Segercrantz: A Riviera csodadoktora (1928)
- Max Brand: Hajtóvadászat (1929)
- Max Brand: Ki lesz a hetedik? (1929)
- Max Brand: A vörös sólyom (1929)
- Nino Salvaneschi: Az éjszaka virága (1929)
- Pina Ballario: A felhők asszonya (1930)
- Rosita Forbers: Szemet szemért! (1930)
- Guido Milanesi: A fáraók leánya (1930)
- F. R. Nord: Világszép Nafuhsa (1930)
- Anna V. Gentile: Dacos szerelem (1931)
- Frank Heller: … és vigy minket a kísértésbe! (1931)
- A. Augosto Monti: Tarigo a kalandok hőse (1931)
- Flavia Steno: A tenger kísértete (1931)
- Alessandro Varaldo: A láthatatlan szövetséges (1931)
- Willy Dias: A legtisztább szerelem (1932)
- Arnaldo Fraccaroli: Amerikai lányok (1932)
- René Jeanne–Pierre Mariel: A kísértethajó (1932)
- Roberto Mandel: A csillagok pilótái (1932)
- Jean Martet: A hómezők virága (1932)
- Pitigrilli: A 18 karátos szűz (1932)
- Flavia Steno: A végzetes talizmán (1932)
- Alessandro Varaldo: A piros cipő (1932)
- Hedwig Courths-Mahler: Szerelem… hazugság? (1933)
- Willy Dias: Kivívott szerelem (1933)
- Irmgard Keun: A műselyemlány (1933)
- Emilio de Martino: Száguldó szerelem (1933)
- Guido Milanesi: Az őserdő titka (1933)
- Pitigrilli: Kokain (1933)
- Pitigrilli: Út a szerelemhez (1933)
- Gino Rocca: Az orkán (1933)
- Max Brand: A gyáva hős (1934)
- Max Brand: Óriások párbaja (1934)
- Neera: Beteljesült álom (1934)
- Pitigrilli: Csak a szerelem? (1934)
- M. Ring: Mindhalálig (1934)
- Riccardo Bacchelli: Szenvedélyes házasság (1935)
- Cecil Barr: Zsuzsi félre lép (1935)
- Max Brand: Két világ száműzöttje (1935)
- George Goodchild: A fáraó átka (1935)
- M. Ring: A boldogság árnya (1935)
- Max Brand: A bosszúálló (1936)
- Max Brand: Vér nem válik vízzé (1936)
- Max Brand: Vérbosszú (1936)
- Frank King: Izgalmak szigete (1936)
- Giovanni Papini: Dante (1936)
- Pirandello legszebb novellái (1936)
- Pitigrilli: Görbe utakon (1936)
- Clement Yore: A végzetes arany (1936)
- Max Brand: A láthatatlan diktátor (1937)
- Max Brand: Saskirály (1937)
- Max Brand: A szerelmes revolverhős (1937)
- Max Brand: A vidám Jack (1937)
- Mas Brand: Villám Jim (1937)
- Johnston McCulley: A vörös bohóc (1937)
- William Somerset Maugham: Örök szolgaság (1937)
- Pitigrilli: Szőke végzet (1937)
- Max Brand: A bizalmi ember (1938)
- Max Brand: Gavallér revolverhősök (1938)
- Max Brand: Vér és arany (1938)
- G. B. Rodney: Egy revolvernélküli fiú (1938)
- Charles Plisnier: Három házasság (1938)
- Max Brand: Revolverek zenéje (1939)
- Max Brand: A keményöklű cowboy (1940)
- Max Brand: Márványarc (1940)
- Edmondo De Amicis: Szív (1941)
- Hans Fallada: Nem szerelmi házasság (1941)
- Katrin Holland: Egyedül… mindörökké! (1941)
- Orio Vergani: Tavaszi látomás (1941)
- Katrin Holland: Carlotta Torresani (1942)
- Katrin Holland: … és újra kezdődik az élet (1942)
- Bernhard Kellermann: Georg Wendlandt három asszonya (1942)
- Norah Lofts: Virágzik, mint a rózsa (1942)
- François Mauriac: A farizeus (1942)
- Charles Alden Seltzer: Az arizonai nábob (1942)
- Katrin Holland: Helene (1943)
- Charles Plisnier: Az Annequin család I-IV. (1943-1944)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Margit Gáspár, 441527
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 4.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-g.htm, 2019. augusztus 31.
- ↑ Sárközy Péter (2017). „Budapesti kaland: Marinetti és a Csárdáskirálynő” (Magyarország) 30 (3), 58–59. o. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 810/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
Források
szerkesztés- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106
- (szerk.) F. Almási Éva: Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár I–II., Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-8477-38-5.
- Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-85530-3-0
Külső hivatkozások
szerkesztés- Gáspár Margit a PORT.hu-n (magyarul)