Gáspár Sándor (politikus)
Gáspár Sándor (Pánd, 1917. április 15. – Budapest 2002. április 16.) magyar kommunista politikus, szakszervezeti vezető. Pályafutása szinte töretlen az 1940-es koalíciós évektől egészen a rendszerváltásig.
Gáspár Sándor | |
![]() | |
Született | 1917. április 15. Pánd |
Elhunyt | 2002. április 16. (85 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Párt | MSZMP (1956–1989) |
Foglalkozás |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Gáspár Sándor témájú médiaállományokat. |
Élete
szerkesztésA Steyr Művek budapesti gyárában kezdett el motorszerelőként dolgozni. 1935-től a szakszervezeti, 1936-tól a kommunista mozgalom tevékeny résztvevője. 1946-tól egyre magasabb funkciókat tölt be a szakszervezetben és a pártban egyaránt. 1950 és 1951 között elvégezte az SZKP pártfőiskoláját (Высшая партийная школа при ЦК КПСС).
Apró Antal, Dobi István, Rónai Sándor, Kisházi Ödön mellett azon politikusok egyike, aki 1946-tól kezdve töretlenül a hatalom közelében tudott maradni. 1961-től a KISZ titkára egészen az utolsó kongresszusig.[1] Kádár János legközvetlenebb munkatársa volt, bár az „Új gazdasági mechanizmus” ellenzői, a restaurálás élharcosai közé tartozott. 1988-tól fokozatosan visszavonult a politizálástól és a nyilvánosságtól is. A Magyar Televíziónak egy alkalommal sikerült vele hosszabb beszélgetést rögzítenie. A magyar politika történetében szinte páratlan, több mint négy évtizedes regnálásának tudományos feldolgozása még nem történt meg.
Művei
szerkesztés- Vasutas élmunkások; összeáll. Gáspár Sándor; Magyar Vasutasok és Hajósok Országos Szabad Szakszervezete, Bp., 1948
- A szakszervezetek feladatai az ipar technikai színvonalának fejlesztésében, az új technika bevezetésében és tömeges alkalmazásában; Népszava, Bp., 1955
- A szakszervezetek feladatai az ipari termelés megjavításában és a műszaki színvonal emelésében; Népszava, Bp., 1956
- A nemzetközi szakszervezeti mozgalom kialakulásának és történetének fő vonásai a 2. világháború befejezéséig; Táncsics, Bp., 1960
- A párt vezető szerepe, növekedésének és munkastílusának egyes kérdései; Kossuth, Bp., 1964 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
- A magyar szakszervezetek szerepe a szocializmus építésében; Táncsics, Bp., 1968
- Szakszervezetek a szocializmusért; Táncsics, Bp., 1970
- A munkáshatalom szolgálatában; Táncsics, Bp., 1973
- A magyar szakszervezetek a fejlett szocializmus építésének szolgálatában; Kossuth–Táncsics, Bp., 1978
- A nemzetközi szakszervezeti mozgalom; Kossuth, Bp., 1980
- A szakszervezeti világmozgalom időszerű kérdései; s.n., Bp., 1982
- A munkásosztály szolgálatában; előszó Méhes Lajos; Népszava, Bp., 1983
- A munkásosztály szolgálatában; 2. bőv. kiad.; Népszava, Bp., 1984
- A magyar szakszervezetek társadalmi helye, szerepe és időszerű tennivalói; Kossuth, Bp., 1984
Funkciói
szerkesztés
|
Brosúrái – tézisei
szerkesztés
|
|
Kitüntetései
szerkesztésJegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés
|
|