Főmenü megnyitása

A gérbics vagy ibolyás gérbics (Limodorum abortivum) a kosborfélék családjába tartozó, melegkedvelő tölgyesekben, karsztbokorerdőkben élő, Magyarországon védett növényfaj. A legnagyobb termetű hazai orchidea.

Infobox info icon.svg
Gérbics
Limodorum abortivum Orchi 2013-04-16 025.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények
Törzs: Zárvatermők
Osztály: Egyszikűek
Rend: Spárgavirágúak
Család: Kosborfélék
Nemzetség: Limodorum
Tudományos név
Limodorum abortivum
(L.) Sw. (1799)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gérbics témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gérbics témájú médiaállományokat és Gérbics témájú kategóriát.

MegjelenéseSzerkesztés

A gérbics 20-80 (ritkán 100) cm magas, lágyszárú, évelő növény. Föld alatti, 20-25 cm-es rizómájából számos húsos oldalgyökér hatol mélyen a talajba. Erőteljes, vaskos szára virágzás idején zöldeskék vagy -ibolyás színű, később megzöldül. 2-5 db redukálódott, pikkelyszerű levele 4-7 cm hosszú, a szárat hüvelyszerűen körbefogja.

Május-júniusban virít. Laza virágzatát 7-20 virág alkotja. A külső lepellevelek (szirmok) tojásdad-lándzsásak, szétállók, kívül zöldesibolyák, belül világosibolyák, sötét erekkel tarkítottak; hosszuk 18-23 mm, szélességük 5-8 mm. A belső lepellevelek világosibolyásak, 14-17 mm hosszúak és 3-4 mm szélesek. A mézajak hosszúkás-tojásdad, szélei felhajlanak, szélei épek, sötét ibolyaszínű hosszerekkel tarkítva. A szintén ibolyaszín sarkantyú keskeny, hengeres, ívesen lefelé hajló.

Termése 22-32 mm hosszú és 7,5-11 mm széles toktermés, amelyben átlagosan 3900 (1600-7700) apró, 1 mm-es mag fejlődik.

ElterjedéseSzerkesztés

Európai és nyugat-ázsiai, szubmediterrán elterjedésű növény. Elterjedésének északi határvonala Belgiumon, Délnyugat-Németországon, Csehországon, Szlovákián, Románián át húzódik a Krímig. Megtalálható Észak-Afrika mediterrán partjai mentén is. Magyarországon a dombvidékek és alacsonyabb hegyvidékek növénye, az Északi-középhegységben, a Dunántúli-középhegységben, a Mecsekben és Sopron környékén található meg, a Nagy-Alföldről teljesen hiányzik.

ÉletmódjaSzerkesztés

Karsztbokorerdőkben, melegkedvelő tölgyesekben, gyertyános- és cseres-tölgyesekben, bükkösökben, telepített feketefenyvesekben él. A talaj kémhatása közömbös számára, élőhelyein pH 5,38-8,01 (átlagosan 7,7) értékeket mértek.

A többi orchideához hasonlóan fejlődéséhez szüksége van gombákkal alkotott mikorrhizára (gyökérkapcsoltságra). A gérbics erősen mikotróf, külső gyökérsejtjeinek 85%-a érintkezik a gombafonalakkal. A kifejlett növény fotoszintetizál, de az így nyert energia nem fedezi teljesen életműködését és részben szimbiontájára van utalva. Partnerei többnyire galambgombák, elsősorban a földtoló galambgomba, néha a keskenylemezű galambgomba és ritkán egyéb fajok.

A gérbics csak virágzás és termésérlelés idején jelenik meg a felszínen. Hajtásai Magyarországon májusban jelennek meg. Virágzása május végétől július elejéig tart, középnapja június 9. Nem minden évben virágzik, viszonylag magas a lappangó tövek aránya. Előfordulhat, hogy egy példány egymást követő 4-5 évben is nyílik. Alapvetően rovarbeporzású, főleg a méhek látogatják, de ha a megtermékenyülés elmarad, a felnyíló portokból a pollen a bibére hullik és önmegporzás következik be. A mérések szerint a virágok 68-82%-a termékenyül meg. Ritkán ugyan, de vegetatívan is szaporodhat.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Magyarországon jelenleg 131 állománya ismert, a korábbi 157-hez képest visszaszorulása 17%-os. Teljes egyedszáma néhány tízezer lehet. 1982 óta védett, eszmei értéke 10 000 Ft.

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés