A góbi medve - mongol nevén Mazaalai (Мазаалай) - (Ursus arctos gobiensis) a barnamedve (Ursus arctos) egy alfaja, amely Mongóliában, a Góbi-sivatag területén él.

Góbi medve
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Medvefélék (Ursidae)
Alcsalád: Ursinae
Nem: Ursus
Faj: U. arctos
Alfaj: U. a. gobiensis
Tudományos név
Ursus arctos gobiensis
Sokolov & Orlov, 1920
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Góbi medve témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Góbi medve témájú kategóriát.

Morfológiája alapján a tibeti barnamedvével (Ursus arctos pruinosus) egy alfajba sorolták. A legutóbbi filogenetikai elemzések inkább arra utalnak, hogy inkább a himalájai barnamedve (Ursus arctos isabellinus) reliktumállományát képviseli.[1]

Megjelenése és életmódja szerkesztés

A góbi medve a barnamedve többi alfajához képest kistermetű; a hímek súlya 96–138 kg, a nőstényeké pedig 51–78 kg.[2]

Főleg gyökereket, bogyókat és más növényeket eszik, időnként a rágcsálókat és a gyíkokat se veti meg. Nincs bizonyíték arra, hogy nagyobb emlősökre vadászna.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

A Mongol Vöröskönyv és a Londoni Zoológiai Társaság a góbi medvét súlyosan veszélyeztetettként tartja nyilván.[3] Egész populációja 2009-ben csupán 30 egyedből állt,[2] ráadásul elég nagy távolság választja el a többi barna medve populációtól, hogy lehetséges lenne reproduktív elszigeteltség. 1959-ben az alfaj védelmében betiltották vadászatát.[4]

A góbi medve mintegy 23 619 kilométernyi területet népesít be Délnyugat-Mongóliában. Egyedszáma közel 60%-kal csökkent le a táplálék és a víz szűkössége miatt. Az éghajlatváltozás és a bányászat a két legfőbb fenyegetés az alfaj számára. Ha a sivatagok egyre forróbbak és szárazabbak lesznek, akkor a medvéknek nehéz lesz élelem- és vízforráshoz jutni. A bányászat ugyanolyan fontos, mint amennyire kárt okoz a természetes környezetre.[5]

Genetikai sokféleség szerkesztés

Nagyon alacsony a genetikai sokfélesége,[2] az összes barna medve alfaj közül az egyik valaha megfigyelt legalacsonyabb. A góbi medvééhez hasonlóan szegényes genetikai sokféleséggel rendelkező barna medve populációt eddig csak a Spanyolország és Franciaország határán fekvő Pireneusokban találtak.

Jegyzetek szerkesztés

  1. (2017) „Evolutionary history of enigmatic bears in the Tibetan Plateau–Himalaya region and the identity of the yeti”. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 284 (1868), 20171804. o. DOI:10.1098/rspb.2017.1804. PMID 29187630.  
  2. a b c (2010) „Gobi bear abundance and inter-oases movements, Gobi Desert, Mongolia”. Ursus 26 (2), 129–142. o. DOI:10.2192/URSUS-D-15-00001.1.  [halott link]
  3. Chimpanzees among 33 breeds selected for special protection”, BBC, 2017. október 28. (Hozzáférés: 2017. október 30.) 
  4. Gobi bear conservation in Mongolia, 2010. július 1. [2015. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 19.)
  5. https://www.gobibearproject.org

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gobi bear című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.