Gödöllői Agrártudományi Egyetem

megszűnt magyar egyetem
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 31.

A Gödöllői Agrártudományi Egyetem a magyar mezőgazdasági felsőfokú oktatás önálló intézménye volt 1948 és 2000 között. Utóda a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Története során szervezeti kapcsolatba került az ország több mezőgazdasági akadémiájával, az állatorvos-tudomány, valamint a mezőgazdaság gépesítésének oktatási intézményeivel.

Gödöllői Agrártudományi Egyetem (
  • Gödöllői Mezőgazdasági Akadémia
  • Gödöllői Agrártudományi Egyetem
)

Az egyetem neobarokk főépülete 1957-2000 között
Az egyetem neobarokk főépülete 1957-2000 között
Alapítva1957
Bezárva1999. december 31.
Helymagyar Gödöllő, Magyarország
Típusállami egyetem
Elérhetőség
Cím2100 Gödöllő
Páter Károly u. 1.
Elhelyezkedése
Gödöllői Agrártudományi Egyetem (Gödöllő)
Gödöllői Agrártudományi Egyetem
Gödöllői Agrártudományi Egyetem
Pozíció Gödöllő térképén
é. sz. 47° 35′ 35″, k. h. 19° 21′ 41″47.593056°N 19.361389°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 35″, k. h. 19° 21′ 41″47.593056°N 19.361389°E
Térkép
A Gödöllői Agrártudományi Egyetem weboldala

Története

szerkesztés

Előzmények

szerkesztés

A XX. században ehhez hasonló oktatás a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folyt.[1] Kapcsolódási pontjai a későbbi Agrártudományi Egyetemmel: az állatorvosképzés, valamint a mezőgazdasági gépészmérnök-képzés,[2] a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolával: a kertészet és szőlészet oktatása. A gazdálkodástudomány folytatása a Közgazdasági Egyetemre került.

Az Ideiglenes Kormány földművelésügyi miniszterének, Nagy Imrének javaslatára 1945-ben jött létre Budapest székhellyel a Magyar Agrártudományi Egyetem (8.740/1945. M. E. sz. rendelet szeptember 26.). Ez az egyetem szervezetileg a Műegyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Kara alapján épült fel. Részei: az Állatorvostudományi, a Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi, az Erdőmérnöki és a Mezőgazdaságtudományi kar. A Mezőgazdaságtudományi kar részei a budapesti, debreceni, keszthelyi és magyaróvári osztály voltak.[3] Székhelye a Szent Imre herceg útja 27. (jelenleg Villányi út), a későbbi József Attila; a jelenlegi Szent Imre Gimnázium épülete. Az Egyetem később megkapta a Villányi út 29. alatti épületet (jelenleg: Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium) is, amely korábban egyházi tulajdon volt.

Rektorok ebben az időszakban:

Doby Géza 1945-1947
Manninger Rezső 1947-1948
Mohácsy Mátyás 1948-1949
Eévy Dezső 1949-1950
Máthé Imre 1950-1951

Helyszínek

szerkesztés

Az oktatás nem kezdődhetett el a Műszaki Egyetem épületeiben, erre a célra új épületekre volt szükség. Az egyik ilyen lehetőség az lett, hogy a II. világháború után egy időre megszűnt a katonatiszti képzés. Ezért az oktatás céljára felhasználták a Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémia épületeit a Vörös Hadsereg útja (jelenleg Hűvösvölgyi út) 21-23. alatt.[4] Felhasználták a Szent Imre herceg út 29. (Villányi út) alatti épületet is. Az apácarendek felszámolásával 1950-ben kiürült a Szent Margit Gimnáziumnak a Szent Imre herceg út 5-7. alatti épülete is; az apácákat teherautókkal szállították el. Az épületen több intézmény is osztozott: a Martos Flóra Gimnázium, a Kaffka Margit Gimnázium,[5] valamint az Agrártudományi Egyetem alaptudományi tanszékei; a testnevelés és az étkezde. Az Egyetem tanszékei 1967-ben hagyták el az épületet.[6]

Az Egyetem budapesti központi épülete a Notre Dame de Sion nővérek Szent Imre herceg útja 33-35. alatti egykori Erzsébet leányárvaházának épületében működött (a jelenlegi G épület). Az utca neve jelenleg Villányi út. Ebben az épületben azóta is folyamatos a felsőoktatás, jogutódja a Szent István Egyetem.

Az Egyetem Nagyboldogasszony útja (jelenleg Ménesi) úti A épülete a Gödöllőre való költözés idejében épült, 1949–1951-ben.

A Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdasági Kara a Hűvösvölgyi út – Ménesi út átmenet után az önálló Kertészeti és Szőlészeti Főiskolává alakult át 1953-ban. Jogutódja azóta folyamatosan ment át a Szent István Egyetembe. 1948-ban még »Kertészeti Tangazdaság Nagyboldogasszony útja 45.« címen szerepelt ez a helyszín a budapesti távbeszélő névsorban.

Szervezeti átalakulások

szerkesztés

Az 1948-as politikai átalakulások hatással voltak a felsőoktatásra is. Ekkor kezdődött meg az Egyetem átszervezése, még a régi nevén[7] A vonatkozó törvény értelmében felügyeleti hatósága a Földművelésügyi Minisztérium volt; az átszervezést több lépésben hajtották végre. Így részben 343.600/1948. F.M. sz. rendelet: "A Magyar Agrártudományi Egyetem tanulmányi és vizsgarendjének az 1948/49 tanév II. félévére szóló módosítása és kiegészítése", majd a 77.900/1948. F. M. sz. "A Magyar Agrártudományi Egyetem tanszéki szervezetének, valamint tanulmányi és vizsgarendjének átmeneti szabályozása"[8]

Ezt követte a négy vidéki osztály összevonása.[9] Az egyetem rektora 1949-től a Műegyetemről ide áthelyezett Révy Dezső volt (1951—52. tanévben az Agronómiai és Mezőgazdasági Gépészeti Kar dékánja).

Alapító rektor:

Páter Károly 1950-1955 (a róla elnevezett utcában áll az Egyetem főépülete)

További rektorok:

Máthé Imre 1955-1956
Kolbai Károly 1958

Agrártudományi Egyetem Gödöllőn

szerkesztés
 
A gödöllői egyetemi negyed
 
A Jánossy György és Czebe István tervei alapján 1955-ben épült víztorony

A 3208/1948 (IV.9.) Korm. sz. rendelet hozta létre a Gödöllői Mezőgazdasági Akadémiát. Igazgatója Hont János volt. Az Akadémia az 1058/1953 (IX.30.) Mt. h. (Akadémiai Közlöny) értelmében 1953. október elsejével szűnt meg. Hivatalosan két jogutódja lett: az Agrártudományi Egyetem és a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia.

A Magyar Agrártudományi Egyetem (már új nevén, Agrártudományi Egyetemként) 1950-től több lépésben átköltözött Gödöllőre, a Premontrei Rend második világháború után megszüntetett Szent Norbert Gimnáziumának 1923-1929 között emelt épületegyüttesébe.[10]

A Mezőgazdaság-tudományi Kar agronómiai, állattenyésztési, mezőgazdasági, gépesítési, továbbá agrárközgazdasági szakokra oszlott, s ezek a következő tanévben karokká alakultak.[11] Hamarosan kiderült, hogy egy ekkora intézmény vezetése nehézkessé válik, ezért néhány kar önállósult: 1952-ben az Állatorvosi és az Erdőmérnöki; 1953-ban Kertészeti és Szőlészeti (főiskolaként), 1954-ben a Mezőgazdasági Gépészmérnöki kar (főiskolaként)[12] Igazgató: Váradi János[13]

A vidéki karok önálló akadémiává váltak:[14] Mosonmagyaróvár és Keszthely.

1951-től 1956-ig a nagyüzemi termelési ágazatok igényei szerint (növénytermesztés, állattenyésztés, ökonómia) több kar működött egymás mellett, majd 1957-ben a karok egyesültek Gödöllői Agrártudományi Egyetem néven. A város egyetemi negyedében az ott dolgozók számára 1954-1958 között jellegzetes szocreál lakótelep épült. A diákság részére pedig 1958-1970 között a műemlék főépület a kor stílusjegyeit magán viselő kampusz és kollégium épületekkel bővült. A Gépészmérnöki Kar és az aula 1969-ben átadott szocmodern tömbjét Zöldy Emil tervezte.[15] Több mint félévszázados fejlődésének eredményeként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem az ország legnagyobb agrárfelsőoktatási és kutatási intézményévé vált és meghatározó szerepet játszott a hazai agárkutatások számos ágazatában.[16] 1988-ban a Gépészmérnöki Kartól északra, a sportpályák mellett, önálló épületben kapott helyet a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum.[17]

Tekintettel arra, hogy az Egyetemről levált főiskolák egyetemi hagyományokat és alapokat hordoztak, engedélyezték számukra – megfelelő doktori cselekmény elvégzése után – a doktori fokozat kiadását.[18]

A következő évben a vidéki főiskolák egyetemi rangot kaptak, A Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola visszatért ez Egyetem kebelébe és önálló karrá alakult Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar néven. A debreceni, a keszthelyi és a mosonmagyaróvári akadémia neve és rangja egyetemi ranggá változott.[19]

További átszervezések

szerkesztés

2000. január 1-jén alapító tagja lett a Szent István Egyetemnek, s ez a név megváltozásával is járt. Ennek lényegi eleme, hogy hozzácsatolták az addig önálló Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem három karát. Ezzel az Egyetem két campusra bővült: a budai és a gödöllői campusra. A három budai kar 2004 és 2016 között a Budapesti Corvinus Egyetem része volt, majd visszatért a Szent István Egyetem kötelékébe.

Az egyetem átkerült alapítványi támogatási rendszerbe, és 2021 február elsejétől kezdve Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gödöllői karainak egyesített neve Szent István Campus néven.

  1. Az Állattani Intézet története. SZIE. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  2. Németh József: BME Gépészmérnöki Kar. (Hozzáférés: 2017. április 29.)[halott link]
  3. Juhász, Vilmos. Révai kétkötetes nagylexikon. Révai Irodalmi Intézet 
  4. Földváriné–Kiss–Osváth–Zsidi: A Kertészeti (és Élelmiszeripari) Egyetem és elődintézményei. BCE Entz Ferenc Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  5. Szent Margit Gimnázium. Budapest City. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  6. Szent Margit Gimnázium – az iskola története. KHP Marketing és Kommunikációs Szolgáltató. (Hozzáférés: 2017. május 3.)[halott link]
  7. Igazságügyi Minisztérium (1948). „10.460/1948. Korm. sz. A Magyar Agrártudományi Egyetem átszervezése”. Igazságügyi Közlöny, 592-592. o.  
  8. 77.900/1948. F. M. sz. A Magyar Agrártudományi Egyetem tanszéki szervezetének szabályozása. Földművelésügyi Minisztérium, 1948. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  9. (1948) „Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara négy osztályának összevonása”. 55.555/1949. F. M. — M. K. 62. (Jogtudományi Közlöny).  
  10. Paár Eszter Szilvia - Közbeszerzést írtak ki a gödöllői egyetemi campus megújítására (Építészfórum, 2022.01.26.)
  11. (1950) „266/1950. (XI. 4.) M. T. 1.460. Az Agrártudományi Egyetem átszervezése”. Jogtudományi Közlöny.  
  12. Elnöki Tanács (1956). „1954. évi 20. Elnöki Tanács tvr. Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola létesítéséről.”. Magyar Közlöny; Akadémiai Közlöny 1956 évi V. évf. 4. szám március 7..  
  13. Walleshausen, Gyula. Agrártörténet 
  14. Elnöki Tanács (1954). „1954. évi 21. tvr. Mosonmagyaróvárott és Keszthelyen Mezőgazdasági Akadémia létesítéséről”. Magyar Közlöny.  
  15. A Szent István Egyetem aulája / Babó Elek: A Gödöllői Agrártudományi Egyetem építésének története 1945-85 - Szent István Egyetem archívum
  16. A láthatóvá tett gyökerek - egyetemtörténeti kiállítás[halott link]
  17. G. Mervai Mária, Kerényi B. Eszter, Őriné Nagy Cecília - Gödöllő, a 40 éves város (Gödöllői Városi Múzeum, 2006, Hungaricana archívum) ISBN 963 86659 20
  18. (1956) „Végzett hallgatói disszertáció megvédése után doktori címet nyerhetnek”. Szabad Nép 1956. 09. 19.  
  19. Elnöki Tanács (1957). „A mezőgazdasági felsőoktatás egyes kérdéseinek újabb szabályozásáról”. 1957. évi 35. sz. tvr. (1957 VIII. 5.) Magyar Közlöny.