Gömöry Árpád

(1882–1943) magyar királyi tábornok (vezérőrnagy)

Vitéz Gömöry Árpád József Mihály (Hatvan, 1882. május 28.Budapest, 1943. augusztus 13.) magyar királyi tábornok (vezérőrnagy), az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja, Tiszti Arany Vitézségi Érmes, Borsod-Gömör vármegye-, majd Észak-Pest vármegye testnevelési felügyelője, a "Dobsinai Társaskör" tagja, író.[1][2]

Vitéz Gömöry Árpád
Született1882. május 28.
Hatvan,
Elhunyt1943. augusztus 13.(61 évesen)
Budapest,
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségenémet, magyar
HázastársaRáth-Langhoffer Aranka (18931979)
GyermekeiGömöry József
Foglalkozásatábornok (vezérőrnagy)
SablonWikidataSegítség

Családja és származása szerkesztés

Régi dobsinai ágostai hitvallású polgári család sarja, amelynek az ősei 1326 óta szabadon űzték a bányászatot. Apja Gömöry József (1852.01.10–1908.08.04.), dobsinai születésű vonatkisérő, anyja a vágbesztercei születésű Politzer Mária Jozefina (1848–1932) volt;[3] anyja Politzer Mária 1922-ben vezetéknevét "Nagyra" magyarosította meg.[4] Apai nagyszülei Gömöry Simon (18131879), dobsinai vasgyári tiszt,[5] és Eltscher Zsuzsanna (18171878),[6] dobsinai lakosok voltak; az apai nagyapai dédszülei idősebb Gömöry Simon (17741825), dobsinai bányász és Róth Eszter (17791857) voltak. Gömöry Árpádot apja vallásában az ágostai hitvallásában keresztelték meg Aszódon. Leánytestvére, Gömöry Vilma (18851962)[7] színésznő volt. Gömöry Árpád másodfokú unokatestvérei: Gömöry Gottlieb (18381908), cserzővarga, vadászhadnagy és Stranszky Hermina (18471939) lányai Gömöry Anna (1874-1946) kereskedőasszony, akinek a férje a jómódú római katolikus budapesti nagypolgári Lenz családból való Lenz Gyula (1848-1910) nagykereskedő, bérháztulajdonos,[8] valamint Gömöry Irén (18881958) asszony, akinek a férje dr. Lux Gyula (18841957) tanár, nyelvész, tanügyi főtanácsos, tartalékos hadnagy, a dobsinai és dél-szepesi német kultúra jeles kutatója.

Élete szerkesztés

A temesvári hadapródiskolában kezdte katonai pályafutását. 1902. november 1-jével hadnaggyá nevezték ki, 1909. május 1-jével főhadnagy, majd 1914. augusztus 1- jétől százados.3 Az események idején a cs. és kir. debreceni 39. gyalogezred egyik géppuskás osztagának a parancsnoka. Mint százados Gömöry Árpád és a 39. gyalogezred géppuskás századának parancsnoka 1914. szeptember 11.én Lesmowice-nél (Galicia) és mint a 3. honvéd huszárezred II. lövészosztályának parancsnoka. 1914 szeptemberében az orosz fronton a 2. lembergi csata idején a 17. gyaloghadosztály Komarnóról Einsiedel – Lesniovicén keresztül Pustomytyre támadott. Ennek során a hadosztály kötelékébe tartozó cs. és kir. 39. gyalogezred szeptember 8-án veszteségteljes harcokat vívott Einsiedel előtt, szeptember 9-én pedig sikeres éjjeli támadást hajtott végre Serdice – Einsiedelre.4 A további előnyomulás következtében 10-én az ezred már a Malinovkától délre lévő erdőben állt egy újabb támadásra készen.5 Ugyanezen a napon a nagy veszteségeket szenvedett géppuskás osztagokat Gömöry Árpád százados parancsnoksága alatt egy században egyesítették. Szeptember 11-én az ezred Lesniovice ellen indított támadás. 1916. július 6-án Galusia-nál vívott harcokban tanúsított vitéz magatartásáért.[9] 1914 novemberében a Bronz Katonai Érdemérmet a Katonai Érdemkereszt szalagján adományozták részére. 1915 júliusában az Ezüst Katonai Érdemérmet is megkapta, amelyet 1916 októberében másodízben is kiérdemelt. 1915 májusában a III. o. Katonai Érdemkereszt a hadi-díszítménnyel és kardokkal kitüntetést kapta, 1916-ban pedig a III. o. Vaskorona Rend a hadi-díszítménnyel és a kardokkal kitüntetést is kiérdemelte. Ezen felül a háború során a német II. o. Vaskereszttel is kitüntették. A háború után is aktív katonatiszt maradt.

Az 1920-as évektől Gömöry Árpád, Sztehlo Zoltán és dr. Lux Gyula mellett igen tevékeny kutatást végzett dobsinai történelmi témákról; több ízben tanulmányokat is adtak ki. Gömöry Árpád dr Lux Gyulával együtt, a "Dobsinai Társaskör" alapító tagja és vezetője volt.

1932. szeptember -től 1935. május 1-ig a miskolci 13. honvéd gyalogezred parancsnoka. Majd a 7. vegyesdandár parancsnok helyettese nyugdíjazásáig 1938. július 31-ig. 1928. május 1-jével ezredessé, 1936. november 1-jével tábornokká nevezték ki.

Kitüntetései szerkesztés

Gömöry Árpádot az első világháború alatt több alkalommal is kitüntették. 1914 novemberében a Bronz Katonai Érdemérmet a Katonai Érdemkereszt szalagján adományozták részére. 1915 júliusában az Ezüst Katonai Érdemérmet is megkapta, amelyet 1916 októberében másodízben is kiérdemelt. 1915 májusában a III. o. Katonai Érdemkereszt a hadidíszítménnyel és kardokkal kitüntetést kapta, 1916-ban pedig a III. o. Vaskorona Rend a hadidíszítménnyel és a kardokkal kitüntetést is kiérdemelte. Ezen felül a háború során a német II. o. Vaskereszttel is kitüntették. A háború után is aktív katonatiszt maradt.

Házassága és gyermekei szerkesztés

1914. október 29-én feleségül vette Felsősajón az ágostai hitvallású Ráth-Langhoffer Aranka Jusztinát (*Felsősajó, Gömör és Kishont vármegye, 1893. augusztus 3. –†Budapest, 1979. március 14.),[10][11] akinek a vér szerinti szülei Ráth Károly rézöntő és Sztankovics Julianna voltak. Szülei korai halála után a keresztszülei, Langhoffer József, felsősajói földbirtokos és Sztankovics Zsuzsanna (1864-1932) örökbe fogadták.[12] A házasságukból született:

Jegyzetek szerkesztés