Főmenü megnyitása

Gönczi Ferenc (néprajzkutató)

néprajzkutató

Gönczi Ferenc (Rádó, 1861. július 29.Kaposvár, 1948. november 22.) tanító, néprajzkutató, különösen a zalai és somogyi népi kultúra szakértője.

Gönczi Ferenc
Gönczi Ferenc
Gönczi Ferenc
Született Göncz Ferenc
1861. július 29.
Rádó
Elhunyt 1948. november 22. (87 évesen)
Kaposvár
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása néprajzkutató
A Wikimédia Commons tartalmaz Gönczi Ferenc témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

1861-ben született Göncz Ferenc néven (nevét 1886-ban változtatta Gönczire) a kis Zala vármegyei faluban, Rádón (ma Nemesrádó). Elemi iskoláit itt végezte, a polgáriakat Nagykanizsán és Zalaegerszegen, majd a znióváraljai tanítóképzőben tanult. Ennek elvégzése után 1885-től Kursaneczen, 1895-től Újpesten tanított, majd 1901-től több tanfelügyelőségen talált munkát magának, 1912-től 10 éven át Somogy vármegye tanfelügyelőjeként működött. Nyugdíjazták, ezután a kaposvári múzeum igazgatója volt 1948-ban bekövetkezett haláláig.[1] A kaposvári Keleti temetőben nyugszik.[2]

MunkásságaSzerkesztés

Az 1890-es évektől kezdve folytatott néprajzi gyűjtőmunkákat, először a Muraközben, később a Göcsejben és a Hetésben, az 1920-as évektől pedig Somogyban. Ő alapozta meg a kaposvári múzeum néprajzi gyűjteményét:[1][3] 1914 és 1948 között 3306 darab néprajzi tárgyat gyűjtött össze, amelyeket eleinte csak a Vármegyeháza és a törvényszéki palota épületében, a Gazdasági és Iparbank pincéjében, valamint a MÁV-internátus emeleti folyosóján és padlásán tudott tárolni. Ő kérte fel Gönyei Sándort, a Néprajzi Múzeum főtisztjét is arra, hogy 1926 és 1931 között a vármegyét járva jelentős számú fényképfelvételt készítsen a népi élet mindennapjairól. Mind az összegyűjtött tárgyakat, mind ezeket a fényképeket és más dokumentumokat Gönczi Ferenc nyilvántartásba vette, a tárgyakról tusrajzokat készített, sőt, ha szükség volt rá, leírókartonjaikat színes rajzokkal is kiegészítette.[4]

Fő műveiSzerkesztés

  • Muraköz és népe – Budapest, 1895.
  • A zalamegyei vendek – Kaposvár, 1914.[5]
  • Göcsej, s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése – Kaposvár, 1914.
  • Somogyi gyermek – Kaposvár, 1937.
  • A somogyi betyárvilág – Kaposvár, 1944.
  • Göcsej népköltészete – Zalaegerszeg, 1948.
  • Somogyi gyermekjátékok – Kaposvár, 1949.

EmlékezeteSzerkesztés

 
Gönczi Ferenc emléktáblája a nemesrádói templom mögött

1968-ban emléktáblát helyeztek el a nemesrádói templom mögött, arra emlékezve, hogy itt tanult Gönczi Ferenc.[6] 1973-tól áll mellszobra a zalaegerszegi Göcseji Múzeum előtt és a Göcseji Falumúzeumban is kapott egy emléktáblát.[1] Lentiben gimnáziumot,[7] Zalaegerszegen kulturális központot és utcát neveztek el róla,[8] Kaposváron pedig 1991 júniusától szintén utca viseli a nevét.[9]

ForrásokSzerkesztés

  1. a b c Gönczi Ferenc a Deák Ferenc Megyei Könyvtár oldalán. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  2. Kaposvár 2000-ben - Pillanatképek múltról és jelenről. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2001) 
  3. Magyar Néprajzi Lexikon a mek.oszk.hu-n. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  4. A 150 éve született Gönczi Ferencre emlékezünk. SMMI. [2016. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 18.)
  5. A teljes könyv világhálós változata. (Hozzáférés: 2018. április 11.)
  6. A nemesrádói templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  7. A Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola oldala. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  8. A központ a szinhaz.hu-n. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  9. Récsei Balázs: „...mert nem a térben, hanem az időben léteztek...” – Kaposvár utcáinak, tereinek (n)évtörténete (PDF). Somogyi Almanach, 2016 (Hozzáférés: 2017. július 3.)