Gönczi László

operaénekes. padagógus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. január 17.

Gönczi László, Gönczy[1] (Ungvár, 1907Budapest, 1979) operaénekes, pedagógus.

Gönczi László
Született1907
Elhunyt1979 (72 éves korában)
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Tanítóképzőt végzett Ungváron, mellette konzervatóriumban is tanult, de zenei tanulmányai befejezetlenek maradtak. Internálása után szerzett középiskolai tanári oklevelet a Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, levelező tagozaton. Az ungvári görögkatolikus templom kórusában énekelt. A magyaron kívül anyanyelvi szinten beszélt oroszul, ukránul, csehül, ruténul és szlovákul, de jól beszélt még több szláv nyelven és németül is.

Tehetségére Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter figyelt fel az 1941-ben Ungváron tett látogatása alkalmával, és ösztöndíjat biztosított számára a budapesti Zeneakadémián. Fellépett Kassán, Pozsonyban. 1945 őszétől a Magyar Állami Operaház magánénekese 1947. június végéig.[2] Két kis szerepet énekelt tagsága idején: a Tosca börtönőrét és a Bohémélet fináncőrmesterét.[3] Operaházi szerepei mellett rádiófelvétele is volt.

1950-ben internálták, 40 hónapot töltött a Kistarcsai Központi Internálótáborban ítélet nélkül. Szabadulása után kitiltották Budapestről, Sztálinvárosban és Tiszalökön dolgozott, majd visszakerülhetett a fővárosba, előbb segédmunkásként, majd orosz tanár hiány miatt 1956 szeptemberében pedagógusi állást kaphatott a poliglott Gönczi, egyúttal általános iskolai igazgató is lehetett. 1957-ben egy rövid időre újra letartóztatták, de második szabadulása után folytathatta a tanítást a Könyves Kálmán Gimnáziumban. 1968-ban ment nyugdíjba, de még néhány évig a felnőttoktatásban dolgozott.

  1. Plakáton előfordul a neve Gönczy Zoltánként is.
  2. A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 505. l. ISBN 9633305241
  3. Gönczi László a Magyar Állami Operaház adatbázisában.