Görög gazdasági válság
A görög gazdasági válság (benne a görög adósságválság) 2010 óta fennálló államháztartási és gazdasági krízis Görögországban, amely egyben az euróválság része.
Egy évvel Görögország euróövezethez való csatlakozása előtt az ország államadóssága a bruttó hazai termék 104,4%-a volt. Ez az arány a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság és bankmentő program során tovább emelkedett:[1] 107,2%-ról (2007) 129,7%-ra (2009).[2] 2009 októberében az új görög kormány a korábban lejelentett deficitet korrigálta a bruttó hazai termék 3,7%-ról 12,7%-ra. A korrekciót a görögországi statisztikai hivatal (ESYE) módszertani hiányosságai és a statisztikára vélhetőleg gyakorolt politikai befolyás tették szükségessé. További tényező lehetett a görög gazdaság kereskedelmi mérleg deficitje az előző években. Az euró bevezetését követően, a nemzeti valuta és az ehhez kapcsolódó árfolyammechanizmus eltűnése után az euró-országok megfelelő kiigazítási mechanizmusainak kifejlesztése nem sikerült jól.[3]
2009-től kezdve a pénzügyi piacokon a görög államkölcsönök hozama erős növekedésnek indult.[4] Görögországnak az államadósság és bruttó hazai termék aránya, a deficit, illetve a kedvezőtlen adósminősítés miatt magas kockázati felárat kellett fizetnie az általa felvett kölcsönök után. Emiatt 2010. április 23-án Görögország egy hároméves mentőcsomagért folyamodott 45 milliárd euró értékben, mivel a kormány nem volt képes az esedékes kölcsönök visszafizetésére.[5] 2010-ben a hitelező országok mentőövet nyújtottak Görögországnak átmeneti kölcsönök és kezességek formájában. A következő években az Európai Központi Bank (EKB), az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelyeket később trojkának is neveztek, több százmilliárd euró értékben nyújtott kölcsönt és kezességet. 2015 márciusában az euróövezet országai által nyújtott kölcsönöket az EKB megvásárolta.[6] A hitelező intézmények és a görög kormány átfogó megszorítási intézkedések felől döntött. Ez többek között a bérek csökkentését jelentette,[7] például a közszolgálatban és a minimálbér esetében,[8] továbbá általános költségvetési megszorításokat és az általános forgalmi adó emelését. Ezen túl privatizációt helyeztek kilátásba.[7] Ugyanakkor a közigazgatás javítására szolgáló intézkedéseket is bevezettek; ide tartozik a 2010 májusában megvalósított közigazgatási reform és az esetlegesen elhunytak számára teljesített nyugdíjkifizetések ellenőrzése.
A görög gazdaság 2008 óta recesszióban volt, és a reálértékhez számított bruttó hazai termék 2013-ig mintegy 26%-kal csökkent. 2014-ben a reálértéken számított bruttó hazai termék szerény mértékben (0,4%) növekedett.[9] A csökkenő bruttó hazai termékhez viszonyított adósság 2007 és 2014 között 107,2%-ról 177,1%-ra emelkedett minden intézkedés és segítség ellenére.[2][10] 2013 márciusa óta Görögország deflációs spirálba került.[11] A munkanélküliség erősen nőtt és 2014-re 26% körüli volt, a problémák mindenekelőtt az egészségügyi szektorban váltak súlyossá.[12]
2015. január 25-én kormányváltásra került sor Görögországban. A hatalomra került SZIRIZA öt hónapon át tárgyalásokat folytatott a második programról. 2015. június 27-én éjjel Aléxisz Cíprasz megszakította a tárgyalásokat és népszavazást kezdeményezett. Ennek következménye volt a tőkemozgások ellenőrzése, ami jelentős terhet jelentett a görög lakosságnak és gazdaságnak. 2015. július 12-én az eurózóna állam- és kormányfői megállapodásra jutottak a harmadik programot illetően.[13] A megállapodást több nemzeti parlamentnek jóvá kell hagynia.[14][15] A görög parlament 2015. július 15-én fogadta el a csomagot.
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ handelsblatt.com, 2010. január 28.: EZB-Studie. Die wahren Ursachen der griechischen Tragödie[halott link]
- ↑ a b Directorate-General for Economic and Financial Affairs: General Government Data: General Government Revenue, Expenditure, Balances and Gross Debt. European Commission. (Hozzáférés: 2015. július 17.)
- ↑ Clas Wihlborg, Thomas D. Willett, Nan Zhang: The Euro Crisis: It Isn't Just Fiscal and it Doesn't Just Involve Greece, 8. September 2010, Claremont McKenna College Robert Day School of Economics and Finance Research Paper No. 2011-03, SSRN és doi:10.2139/ssrn.1776133
- ↑ Hat die Politik der Troika Griechenland genutzt?. Bundeszentrale für politische Bildung (bpb). (Hozzáférés: 2015. július 17.)
- ↑ Chronik: Griechenlands Weg in die Krise. tagesschau.de, 2013. április 12. (Hozzáférés: 2015. július 17.)
- ↑ EZB-Kauf von Staatsanleihen: Das Billionenexperiment hat begonnen. SPIEGEL ONLINE, 2015. március 9. (Hozzáférés: 2015. július 17.)
- ↑ a b Eurokrise, Austeritätspolitik und das Europäische Sozialmodell: Wie die Krisenpolitik in Südeuropa die soziale Dimension der EU bedroht, Internationale Politikanalyse. Friedrich-Ebert-Stiftung, 1-37. o. (2012). Hozzáférés ideje: 2015. július 17.
- ↑ (2012) „Aussichten der griechischen Pensionen unter der Schulden-, Steuer- und Beschäftigungskrise”. Deutsche Rentenversicherung (DRV) (04), 201. o. (Hozzáférés: 2015. július 17.)
- ↑ Wachstumsrate des realen BIP – Volumen: Veränderung gegenüber dem Vorjahr (%). Tables, Graphs and Maps Interface (TGM). eurostat, 2013. (Hozzáférés: 2015. július 17.)
- ↑ Bruttoverschuldung des Staates: jährliche Daten – Code: teina225. Eurostat, 2014. november 30. (Hozzáférés: 2015. július 17.)
- ↑ Griechenlands Preise fallen gefährlich: In Griechenland droht eine Spirale der Deflation. ZEIT ONLINE, 2014. március 10. (Hozzáférés: 2015. július 17.)
- ↑ Kentikelenis, Alexander et al.: Greece's health crisis: from austerity to denialism, The Lancet, Volume 383 , Issue 9918 , 748 – 753, 22. Februar 2014
- ↑ Sajtóközlemény, 2015. július 12
- ↑ Nadine Oberhuber und Hannes Leitlein:"Das Wichtigste zum Eurogipfel" Die Zeit online vom 13. Juli 2015
- ↑ Steven Erlanger "Deal on Greek Debt Crisis Exposes Europe’s Deepening Fissures" New York Times, 2015. július 13.
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Griechische Staatsschuldenkrise című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
