Görgey Artúr utca (Miskolc)

Miskolc egyik utcája

A Görgey Artúr utca (volt Felszabadítók útja) Miskolc egyik utcája. Nyomvonala már a középkorban kialakult, amikor a városba vezető egyik fontos országút haladt erre; mai nevét először 1934-ben kapta, majd a rendszerváltás után kapta vissza. A város több jelentős épülete is itt található, köztük a Herman Ottó Múzeum főépülete, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár és a Kós-ház.

Görgey Artúr utca
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Miskolc
Városrész Avas-KeletNépkert
Korábbi nevei Felszabadítók útja
(1950–1991)
Görgey utca
(1934–1950)
Csabai kapu
(?–1934)
Nevezetes épületei Herman Ottó Múzeum
Kós-ház
Technika Háza
Megyei könyvtár
Sportcsarnok
lásd még: Épületei
Irányítószám 3529
Földrajzi adatok
Hossza0,45 km
Elhelyezkedése
Görgey Artúr utca (Miskolc)
Görgey Artúr utca
Görgey Artúr utca
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 05′ 44″, k. h. 20° 47′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 44″, k. h. 20° 47′ 08″
A Wikimédia Commons tartalmaz Görgey Artúr utca témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

Az utca kb. 450 m hosszú, egyenes, szinte pontosan észak-déli irányú, végig négysávos út. Nyugati oldala teljes egészében beépített; keletről jelentős részben a Népkert határolja. Az utca a Csabai kapu folytatása észak felé; a Mindszent térig tart. Északi végében, a körforgalomnál Y alakban ágazik el az út: jobboldalt a Corvin utca halad, a bal oldali út egy rövid szakaszon még a Görgey utca nevet viseli, majd ugyanez az út a Mindszent tér, utána a Villanyrendőrig a Szemere utca nevet viseli. Déli végében egyenesen folytatódik a Csabai kapu nevű útban, ezen a ponton kétoldalt az Avas felé vezető Szabadságharc utca, illetve a népkerti Lévay József utca ágazik le belőle. Mellékutcái nyugat felől a Kisavas sor, a Mikes Kelemen utca, a Szabadságharc utca, kelet felől a Corvin utca, a Dusik Lajos sétány, a Budai József és a Lévay József utca.

TörténeteSzerkesztés

 
A Kálvária régen – a mai utca a domb aljában fut

A városból kiágazó országutak – melyek nevét Miskolc kapui őrzik – útvonala már a középkorban kialakult. A város főútját jelentő kelet-nyugati irányú szekérutat a 11. századig nem keresztezi észak-déli irányú; ekkor alakul ki elsőként a dél felé vezető.[1] Ez a Miskolctól akkor kb. 2,5 kilométerre fekvő Hejőcsaba felé haladt, a 16. századtól a mai belvárostól délre létrejött Mindszent községen át; az egykor itt állt városkaput 1618-ban Mindszenti kapu, 1685-ben Csabai kapu néven említik. Utóbbi nevét később az út is átvette; jelenleg is létező utcanév Miskolcon. (Mindszent községet 1880-ban, Hejőcsabát 1945-ben csatolták Miskolchoz.) Itt állt a város egyik legkorábbi vendéglátó egysége, a Zöldfa fogadó (nevét az 1970-es évek közepéig utcanév őrizte kissé északabbra).

Magyarország első katonai felmérésén (1782–1785) az út még országútként szerepel; tőle keletre az Avas szőlővel beültetett keleti domboldala látható.[2] Az 1860-as években, a második katonai felmérésen még ugyanígy fest, az 1883-as harmadik felmérésen azonban már ábrázolják az út keleti oldalán a Népkertet, a nyugatin az 1860–64 között megépült Kálváriát. Az úttól délre már állt a kórház, amit az országúton lehetett megközelíteni. Adler Károly 1895-ös városrendezési tervében a mai Görgey utca és déli folytatása, a mai Csabai kapu egyaránt Csabai kapuként szerepel, még beépítetlen területként, bár két oldalán a Népkertet és a Kálváriát már nevesíti. Innentől a terület rohamosan épül be, 1912-re már a Népkert és a kórház közötti villanegyed is kiépült.[3]

Az út Mindszenti templom és Lévay József utca közti szakasza 1934. március 27-én vette fel Görgey Artúr nevét. Ekkor egy teret is kialakítottak a déli végében (ahol ma a Szabadságharc utca leágazik belőle), a tér a Görgey tér nevet kapta, itt állították fel a tábornok mellszobrát.[4]

 
A SZOT székház és a művelődési ház

Az út 1950 körül a Felszabadítók útja nevet kapta. Ebben az időben kialakítása még szimmetrikus: északi és déli harmadán is kétoldalt házak sorakoznak, középső részén keletről a Népkert, nyugatról a Kálvária domboldala nyílik. Az ezt követő évtizedekben jelentős mértékű átalakítás zajlik azzal összhangban, hogy a területen hivatali-kulturális jellegű intézményközpont kialakítását tervezték. Ennek egyik első lépéseként épült fel a Kálvária alatt az MSZMP pártszékháza 1952-ben; a Vincze Pál tervei alapján, szocialista realista stílusban épült épület 1980-tól a Herman Ottó Múzeum főépületeként szolgál. Az épület zártabbá tette az utcát, elvágta a Népkert és a Kálvária kapcsolatát. Az utca keleti oldalán még drasztikusabb átalakítás zajlott: a Mindszent tértől (ahol 1963-ban felépült a szakszervezeti székház és a hozzá kapcsolódó, 1967-től Rónai Sándor nevét viselő művelődési ház) a Népkertig húzódó házsort az 1970-es években teljes egészében lebontották. Érdekesség, hogy mind az 1972-ben átadott II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, mind az 1970-ben felépült Sportcsarnok állt már a házsor mögött, mikor 1976 körül lebontották az 5., 7. és 9. számú házat.[5]

Az út egészen 1981-ig a 3-as főút egyik szakaszát képezte, de az egyre növekvő forgalom nagy terhet rótt rá. Már 1970–71-ben megépült az úttal párhuzamosan a Vándor Sándor utca (mai Király utca), melynek célja a Felszabadítók útja tehermentesítése volt.[6] 1973 és 1985 közt három ütemben felépült az avasi lakótelep, ahonnan a Belváros felé vezető legrövidebb út szintén ezen az úton vezetett (a Szabadságharc utca felől), ez még nagyobb forgalmat terelt az utcára. 1981 júliusában végül átadták a 3-as út új szakaszát, amely a Tapolcai elágazásnál eltért a korábbi útvonaltól, és a Szilágyi Dezső – Vándor Sándor utcákon haladt, elkerülve a Felszabadítók útját és a Belvárost.[7]

A Déli Hírlap 1991. október 2-án tette közzé 31, már elavult, szocialista kori utcanév megváltozását; ennek értelmében a Felszabadítók útja – „a Mindszenti templomtól a Túri boltig” – Görgey Artúr nevét viseli.[8] Korábban felmerült az is, hogy az Aulich, Dessewffy és Klapka utcák közelében lévő Ifjúság útja kapja meg Görgey nevét, végül azonban az eredeti Görgey utca kapta vissza a nevet.[9]

NeveSzerkesztés

 
Görgey szobra

Görgey Artúr az 1848-49-es szabadságharc idején háromszor járt Miskolcon csapatai élén: először a bányavárosokból jövet, 1849. február 22-24. közt vonult át Kápolna felé, majd március közepén, a tavaszi hadjárat küszöbén, végül pedig Komáromból a Tiszántúlra tartva, július 23-28. közt.[10] A családnak a 19.-20. században több tagja élt Miskolcon: Görgey Artúr unokaöccse, id. Görgey László (1843–1911) a MÁV miskolci üzletvezetőségének igazgatója és országgyűlési képviselő volt, 1903-ban épült szecessziós villája ma is áll a Görgey út 26. szám alatt. Fia, ifj. László (1877–1943?) szintén országgyűlési képviselő volt.

A korábban a Csabai kapu részét képező útnak a Mindszenti templom és Lévay József utca közti szakasza 1934. március 27-én vette fel Görgey Artúr nevét. Az utca déli végében kialakított tér is a Görgey tér nevet kapta (ez a tér ma már nem létezik, nagyjából a Görgey, Szabadságharc és Benke József utcák találkozásánál terült el). Május 21-én adták át a tábornok mellszobrát – Sidló Ferenc alkotását, az ország első Görgey-szobrát – a Görgey téren, valamint emléktábláját az itt álló MÁV-bérpalota falán. Az avatás dátuma, május 21-e Buda 1849-es visszafoglalásának, illetve Görgey halálának (1916) az évfordulója is. Az avatóünnepségen a Görgey-rokonság is részt vett,[4] ifj. Görgey László fogadást adott utána Petőfi utcai lakásán.[10] A város már korábban is őrizte a tábornok emlékét; 1930-tól nevét viselte a miskolci 13. számú honvéd gyalogezred,[11] de Görgey-múzeum és könyvtár is létezett; a gyűjtemények sorsa – ahogy az emléktábláé is – a II. világháború óta ismeretlen.[12]

A Sidló Ferenc alkotta mellszobor a világháború utáni ledöntésekor megsérült, később restaurálták. Sokáig a Herman Ottó Múzeum raktárában őrizték; 1997. november 7-én a múzeum Görgey úti főépülete előtt került ismét a nagyközönség szeme elé, és azóta is itt található.[13][10]

Nevezetes épületeiSzerkesztés

Az utca a 20. század elején a kor stílusában kezdett beépülni, eredetileg városszéli zöldövezeti villanegyednek, később bérpaloták jelentek meg – az útnak ez a jellege napjainkban leginkább a múzeumtól délre eső részén maradt meg –, majd a szocialista időszakban az utca keleti része jelentős mértékben átépült. Az eredetileg pártszékháznak épült, ma a múzeumnak helyt adó épület elvágta a Népkert és a Kálvária-domb természetes kapcsolatát; a szecessziós Görgey-villát az elé épült modern társasház takarja az utca felől; az utca sűrűbben beépített keleti oldalát az 1960-as években majdnem teljes egészében lebontották, itt ma modern középületek állnak. Az utcát kétoldalról szegélyező fasor, a Népkert, illetve a keleti oldal szellős beépítettsége ugyanakkor segített megőrizni a környék zöld jellegét.

Tekintve, hogy az utca keleti oldala az 1970-es években jelentős átépítés során nyerte el mai formáját, itt külön tárgyaljuk a páratlan oldal 1970-es évek előtti, illetve utáni épületeit.

Páratlan oldal napjainkbanSzerkesztés

 
A Jégcsarnok
 
Az utca keleti oldala
 
A Vigadó
Tudomány és Technika Háza (Görgey utca 5.)

Az 1985–89 közt épült rendezvény- és konferenciaközpont a környék egyik legfiatalabb épülete. Előadótermeket és kávézót tartalmaz 2017-ben felújították.

Megyei könyvtár (Görgey utca 11.)

1972-ben épült, kétemeletes épület, az utcafronttól beljebb; előtte kis tér található. A város és egyben a megye legnagyobb könyvtára.

Sportcsarnok és Jégcsarnok (Görgey utca 19.)

A Sportcsarnok 1968–70 közt épült, az utca keleti részére tervezett kulturális és szabadidős városnegyed első épületeként. Az utcafronttól beljebb helyezkedik el, előtte szabad tér található. 2005-ben felújították, ekkor épült meg mögötte a Jégcsarnok.

Népkerti Vigadó (Görgey utca 23.)

A Népkertben található, a Görgey utcáról tulajdonképpen a fáktól nem látható, de ide van számozva. 1902–03-ban épült, mai formáját 1927-ben nyerte el. Jelenleg étterem működik benne.

A Görgey utca délkeleti részét két századeleji villaépület zárja (Budai József utca 2. és Lévay József utca 1.), melyek, bár nem a Görgey utcára nyílnak, de felidézik annak eredeti hangulatát. Utóbbi épületben a Népkerti Állatklinika működik.

KözlekedéseSzerkesztés

A Görgey utcán mindkét irányba egy buszmegálló található, ezek a Népkert nevet viselik (a buszokon Népkert – Pannon tenger múzeum néven mondják be; megállókódjai: 283 (a Belváros felé), 282 (ellenkező irányba). Mivel az utcán áthalad a Belvárost az Avassal összekötő legrövidebb útvonal, nagy a forgalom. Jelenleg a 2, 12, 14, 14Y, 20, 22, 28, 280, 34, 35R, 43, 44 buszok állnak meg itt.

Ezen az úton haladt 1897 és 1960 között Miskolc egykori második villamosvonala, amely Hejőcsabával kötötte össze a várost.

ForrásokSzerkesztés

  1. Komáromy József: Adatok Miskolc korai településtörténetéhez (Múzeumi Füzetek 4-5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1960)
  2. Az első katonai felmérés térképe
  3. A Népkert régi térképeken, archív fotókon. Herman Ottó Múzeum
  4. a b Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben. I. kötet. Miskolc, Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda, 1994. ISBN 963-02-9636-5, p. 122
  5. Szanálási térkép – Bontás a Felszabadítók útján. Déli Hírlap, 1976. április 28.
  6. Déli Hírlap, 1979. május 12., p. 3
  7. Észak-Magyarország, 1981. július 16., p. 1
  8. Déli Hírlap, 23. évfolyam, 1991. október 2., p.1
  9. Déli Hírlap, 23. évfolyam, 1991. augusztus 9., p. 5
  10. a b c Répássy Olívia: 1848/49 emlékezete Miskolcon: Görgey Artúr. Minap, 2015. március 9.
  11. A 13. gyalogezred története
  12. Dobrossy I., pp.122-123
  13. Észak-Magyarország, 53. évfolyam, 1997. november 5., p.8