Götz János

(1941–1971) szobrász
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 26.

Götz János (Hercegkút, 1941. július 5.Róma, 1971. december 13.) magyar szobrászművész

Götz János
Született1941. június 5.
Hercegkút
Elhunyt1971. december 13. (30 évesen)
Róma
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
sváb
HázastársaJándi Zsuzsanna
Foglalkozásaszobrász
restaurátor
IskoláiMagyar Képzőművészeti Főiskola (1959–1965)
Kitüntetései2006. december 5.: Magyar Művészetért díj (posztumusz)
A Wikimédia Commons tartalmaz Götz János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Rövid élete ellenére rengeteg szobrot készített, többek között a Vénuszt, az Anya gyermekkelt, a Prométheuszt és a ma egy zalaegerszegi iskola előtt álló Legendát. Továbbá található szobra egy balatonalmádi katolikus templomban is.

Fiatal volt még, amikor ösztönösen elkezdett szobrokat készíteni. (Iskolában gyakran lebújt a pad alá, és ott farigcsált, anélkül, hogy tudta volna mi az a szobrászat). Aztán levelet írt a Szabad Föld című újságnak, és részletesen leírta, hogy miket szokott készíteni (szobrokat), és megkérdezte, van-e ennek neve, és lehet ezt valahol tanulni. A szerkesztő visszaírt neki, hogy ezt szobrászatnak hívják, és a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán is lehet tanulni. Götz János ezután jelentkezett a Budapesti Képzőművészeti Főiskolára (1959) és 6 évvel később végzett (1965). Itt a szobrász szakon Szabó Iván volt a mestere. A diploma megkapása után a Szépművészeti Múzeumban dolgozott szobrász-restaurátorként. Korai műveire Medgyessy Ferenc és Ferenczy Béni hatottak (Kis lovas, 1966; Hajnal, 1967; Testvérpár, 1968.) Szobrászata a klasszikus tradíciókhoz kötődik, ugyanakkor erősen expresszíven, tömbszerűen formáz, érzelmi, hangulati elemeket ragad meg. 1971-ben kiutazott Rómába megtekinteni a Sixtusi kápolnát és Michelangelo más műveit.

Rómában érte a korai halál, szülőfalujában temették el.

Munkáiból

szerkesztés
  • Kassa István portréja (1968, Veszprém, Veszprémi Vegyipari Egyetem);
  • Élet (vörösréz lemez, dombormű, 1969, Fővárosi Művelődési Ház, Budapest);
  • Legenda (1970, Zalaegerszeg)
  • Szűz Mária (fa, 1970, Balatonalmádi);
  • Szent Borbála (vörösréz lemez, 1971, Budapest, Hentes utcai Kápolna);
  • Ivó szarvas (bronz, Szekszárd, Gemenc Szálló előtt);
  • Nyújtózkodó (1971, felállítás 1972, Sátoraljaújhely).

Kiállításai és emlékkiállításai

szerkesztés
  • 1966 • XIII. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Hódmezővásárhely;
  • 1967 • Képzőművészeti főiskolások kiállítása, Hódmezővásárhely;
  • 1968 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest;
  • 1969 • Egervár '69, Zalaegerszeg • Stúdió '69, Ernst Múzeum, Budapest • Ferencvárosi Pincetárlat;
  • 1970 • Hét fiatal művész tárlata, Kecskemét • Egervár '70, Zalaegerszeg • Stúdió '70, Ernst Múzeum, Budapest;
  • 1971 • Ötök, Műcsarnok Kamaraterme, Budapest • Egervár '71, Zalaegerszeg • Stúdió '71, Ernst Múzeum, Budapest • Vadászati Világkiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1972 • Stúdió '72, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1974 • Vásárhelyi Tárlatok, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
  • 1973 • Emlékkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest;
  • 1986 • Emlékkiállítás, Sárospataki Képtár, Sárospatak (kat.) • Mini Galéria, Miskolc;
  • 1997 • Emlékkiállítás, MOL RT. Galéria, Szolnok (kat.).
  • 2014 • „Kölcsön-hatások – festmények, szobrok” című kiállítás a budapesti Vízivárosi Galériában, ahol Götz János, Jándi Zsuzsanna, Götz Johanna alkotásai kerültek bemutatásra, a kiállítást megnyitotta Pataki Ferenc[1]

Művei közgyűjteményekben

szerkesztés
  1. Kölcsön-hatások, festmények, szobrok, 2014. [2015. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 12.)