Gaál Béla

magyar színész, rendező

Gaál Béla, eredeti neve Goldstein Béla,[2] névváltozat: Gál (Dombrád, 1893. január 2.[3]Dachaui koncentrációs tábor, 1945. február 18.)[4] színész, filmrendező.

Gaál Béla
Gaál Béla 1923.jpg
Született Goldstein Béla
1893. január 2.[1]
Dombrád
Elhunyt 1945. február 18. (52 évesen)[1]
Dachaui koncentrációs tábor
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

A Wikimédia Commons tartalmaz Gaál Béla témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

Gál Miksa (Goldstein Pinkász) kisvárdai születésű gazdálkodó és Groszmann Malvin fia. Budapesten jogi tanulmányokat folytatott. 1913-ban a Vígszínház színiiskolájának növendéke volt, majd Szatmáron színészkedett, Győrben pedig rendezett. Az első világháború idején katonáskodott, utána színpadra lépett. 1919 márciusától októberéig a Zeneakadémia épületében megnyílt Madách Színház igazgatója lett. 1920 és 1922 között az Országos Színészegyesület színiiskolájában filmszínészetet tanított. 1927-től 1929-ig a Belvárosi Színház főrendezője volt.

1920-ban rendezett filmet először (Star filmgyár). A hangosfilm megjelenése után a legtöbbet foglalkoztatott filmrendezővé vált. Tehetségesen szolgálta ki mind a szórakoztatás, mind a hivatalos ideológia igényeit. Az örökzöld Meseautó az ő alkotása. Az Országos Filmegyesület elnöke volt, majd saját filmiskolát nyitott.

A Budapesti Negyed szerint 1945 elején nyilasok ölték meg Budapesten.[5] A Magyar Életrajzi Index szerint Budapesten halt meg 1945. január-februárja körül.[6] Felesége Luczay Teréz volt, akit 1927. november 19-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.

RendezéseiSzerkesztés

 
A „Vörösbegy” film plakátja 1920

RendezőasszisztensSzerkesztés

  • Rákóczi induló (1933, magyar-német-osztrák)
  • Ida regénye (1934, Renner Endrével)

ForgatókönyvíróSzerkesztés

  • Diadalmas élet (1923, Zsoldos Andorral)
  • Csókolj meg, édes! (1932, Emőd Tamással, Harsányi Zsolttal és Vadnay Lászlóval)
  • Csak nővel ne! (1924)
  • Vica, a vadevezős (1933)
  • Budai cukrászda (1935, Zágon Istvánnal)
  • Az új földesúr (1935, Hunyady Sándorral)
  • Az aranyember (1936, Hevesi Sándorral)
  • Maga lesz a férjem (1937)

FilmszerepeiSzerkesztés

  • Ha majd béke lesz (1916, szkeccs)
  • Harrison és Barrison (1917)
  • Harrison és Barrison II. (1918)
  • Nick Winter négy új kalandja 1. rész Csavarszorítóban (1920) - Guth
  • Nick Winter négy új kalandja 2. rész Éjjeli madarak (1920) - Guth
  • Csókolj meg, édes! (1932) - filmrendező

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Catalog of the German National Library, 1062204697, 2020. május 31.
  2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 87860/1902. Forrás: MNL-OL 30793. mikrofilm 1194. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 12. oldal 40. sor
  3. Születési bejegyzése a dombrádi izraelita hitközség születési akv. 2/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 27.)
  4. Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 489/1949. folyószáma alatt. A bíróilag megállapított halálozási dátum 1944. december 15. A budapesti I-III. ker. járásbíróság P.K.I-III/54114/1949/4 számú végzése.
  5. Sándor Tibor: Rózsadombi és Váczi utcai filmmesék. Budapesti Negyed, IX. évf. 1. sz. (2001) Hozzáférés: 2017. nov. 19.
  6. Magyar Életrajzi Index

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Horák Magda: A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Hangosfilm