Főmenü megnyitása

Gabányi Árpád

magyar színész és színműíró

Olysói Gabányi Árpád (Eperjes, 1855. augusztus 18.Budapest, 1915. október 23.)[1] magyar színész és színműíró, a Nemzeti Színház tagja. Fia, Gabányi László színész.

Gabányi Árpád
Gabányi Árpád körülbelül 40 éves korában
Gabányi Árpád körülbelül 40 éves korában
Életrajzi adatok
Született 1855. augusztus 18.
Eperjes
Elhunyt 1915. október 23. (60 évesen)
Budapest
Gyermekei Gabányi László
A Wikimédia Commons tartalmaz Gabányi Árpád témájú médiaállományokat.
Gabányi Árpád Gárdonyi Géza: A bor című színműve, Mihály bácsi szerepében a bemutató idején (Nemzeti Színház, Budapest. 1901. március 29.)
Gerhart Hauptmann: Crampton mester - Löffler szerepében (Nemzeti Színház, bemutató: 1897 október 8.)
Gabányi Árpád búcsúfellépése nyugdíjba vonulása alkalmával 1911-ben. Gárdonyi Géza: Annuska előadás János barát szerepében (Nemzeti Színház, bemutató: 1903 január 9.)

ÉleteSzerkesztés

Gabányi Sándor és Kolbenhayer Apollónia fia. Édesanyja szívébe oltotta a hazaszeretetet és a költészet iránt való rajongást; a színészet eszménye már gyermekkorában gyökeret vert keblében. Az 1860-as évek elején szülei Budapestre költöztek és atyja a főváros első kereskedői közt foglalt helyet. Szülei az ágostai evangelikus iskolába adták, ahol Székács József is tanára volt; a következő évben már a kegyesrendiek gimnáziumában tanult és itt a két első osztályt végezte. Szüleit a sorscsapások kényszerítették elhagyni a fővárost és Szatmárra vonultak; 1868-tól 1872-ig az ottani katolikus főgimnáziumban végezte tanulmányait. Már ekkor tanulótársai előtt saját szerzeményű színdarabjait és parodisztikus verseit adta elő. Majd a természettanra adta magát és gépészmérnök akart lenni. Azonban színészek jöttek a városba, szorgalmas látogatója volt a színháznak, színdarabokat és Egressy tankönyvét a színészetről olvasta. 1872-ben a család ismét a fővárosba költözött és Gabányi október 5-én beiratkozott a Színészeti Tanodába, ahol elvégezte a tanfolyamot, mire 1875. október 1-től a kassai színházhoz szerződtették. 1876. június 28-án nőűl vette Lenkei Etelka naiv színésznőt. A vándorpálya Kassán, Miskolcon, Ungvárt, Beregszászon és Eperjesen csak rövid ideig tartott; 1878 májusában meghívták a kolozsvári nemzeti színházhoz, melynek mint színész és rendező 1884 márciusáig volt tagja. Ekkor a budapesti nemzeti színházhoz szerződtették, ahol 1909-ben vált örökös taggá, s 1912-ben nyugalomba vonult.

Fontosabb szerepeiSzerkesztés

MunkáiSzerkesztés

  • Miska biographiája. Egy szinész története. Kolozsvár, 1881.
  • Egy krajzczár emlékiratai. Bpest, 1884.
  • A rossz asszony, vagy miért akarta magát elveszteni Pergő Tamás a három gyermekével? Rajz. Bpest, 1885. (Jó Könyvek 34).
  • Két vén gyerek. Regény. Bpest, 1886. (Pallas Könyvtára 2. Ism. Főv. Lapok 5. sz.)
  • Az ördög árka, vagy hogy adta el Balázs Ferencz a mennybéli jussát. Bpest, 1886. (Historiák. Nóták 3.)
  • Az angyalcsináló vagy hogyan lett Julis falu bolondja. A magyar népnek versekben elmeséli. Bpest, (1886. H. N. 29.)
  • Háborus nóták. Bpest. (1887. H. N. 47.)
  • Julia. Regény. Bpest, 1888. (Ism. Főv. Lapok 1887. 339. sz.)
  • A mama. Elbeszélés. Bpest, 1888.
  • A kakasülőn. Bpest, (1888. Monologok 1.)
  • A szórakozott kisasszony. Charles Monselet után. Bpest, 1888. Mon. 2.)
  • Desparat úr. Jules de Marthold után. Bpest (1888. Mon. 3. )
  • Filippó. Bpest, (1888. Mon. 5.)
  • A levél. Bpest, (1888. Mon. 7.)
  • Egy baleset. Bpest, (1888. Mon. 11.)
  • A hajótörés. Coppée után ford. Bpest, (1888. Mon. 15.)
  • Az uj lakó. (1888. Mon. 20.)
  • A mama. Elbeszélés. Győr, 1889. (Egyetemes Könyvtár 18.)
  • Az aranykezű. Elbeszélés. Bpest, (1889. Magyar Mesemondó 36.)
  • Tiszamenti nóták. Bpest, 1890. (H. N. 93.)
  • Az anya. Bpest, 1890. (Monologok 27.)
  • Az asszony természetrajza dióhéjban. Bpest, 1891.
  • «Jer ide!» Dráma gyakorlatok. Bpest, 1892. (Mon. 36.)
  • A tolvaj. Bpest, 1892. (Mon. 37.)
  • Hypnotizmus. Párjelenet. Bpest, 1892. (Mon. 39.)
  • Egy ideges ember. Bpest, 1892. (Mon. 44.)
  • A föld és népei. Culturhistorico-geographico-humoristico felolvasás. Bpest, 1892. (Mon. 51.)
  • A volapük. Alfred Guillon után. Bpest, 1892. (Mon. 52.)
  • Az öngyilkos. Víg monolog. (Mon. 53.)
  • A művészet nyomorultjai. Regény. Bpest, 1893. Két kötet. (Ism. Vasárn. Ujság 50. sz.)
  • Dolgozók és naplopók. Regény. Bpest, 1893.
  • Arczisme. Bpest, 1894.
  • A potyajegy. Bpest, 1894. (Rozsnyai Károly Monolog Könyvtára).

Színművei előadatásuk sorrendje szerintSzerkesztés

  • Phaeton, színmű 4 felv. (először adták Kassán 1875. nov. 27. Egy vámpir szerelme címmel),
  • Ysole, szinmű 5 felv. (Kassán 1878. jan. 23.),
  • Corneille szerelme, szinmű 2 felv. (Kolozsvárt 1879. ápr. 10.),
  • János és János, vígj. 3 felv. (Kolozsvárt, jul. 31.),
  • Munkácsi rabok, népszínmű 4 felv. (Kolozsvárt, aug. 31.),
  • Ricinus halála, bohózat 4 felv. (Kolozsvárt, 1880. febr. 10.),
  • Csak egy színdarab, vígj. 3 felv. (Kolozsvárt, szept. 26.).
  • A jómódúak, színmű 4 felv. (Kolozsvárt, 1881. márcz. 26.).
  • A sehonnai, népszínmű 3 felv. (Budapesten a népszinházban jan. 28.).
  • A grófné férjének felesége, vígj. 1 felv. (Kolozsvárt, okt. 19.),
  • Tuba rózsa, népszínmű 3 felv. (Kolozsvárt, 1883. aug. 26.),
  • Az őszinték, vígj. 3 felv. (Budapesten a nemzeti szinházban 1886. márc. 12.),
  • A Kókai ház, vígj. 3 felv. (Budapesten a nemzeti szinházban, 1887. decz. 17.),
  • A mumus, vígj. 4 felv. (Budapesten a nemzeti szinházban, 1889. ápr. 12.),
  • Az apósok, a Rökk Szilárd díjjal jutalmazott vígjáték 3 felv. (Budapesten a nemzeti színházban, 1890. okt. 10., németűl Bécsben 1892. nov. 25.),
  • A pogány magyarok, a Magyar Tudományos Akadémia által a Koczán Ferenc-féle 100 arannyal jutalmazott színmű 4 felv. (Budapesten 1891. nov. 6.),
  • A Kapi vár, a Magyar Tudományos Akadémia által a Teleki-féle 100 arannyal, majd a Rökk Szilárd díjjal jutalmazott tört. vígj. 3 felv. (Budapesten, 1892. decz. 2.),
  • A csehüljártak, bohózat 4 felv. (Budapesten, 1892. máj.)
  • Sámuel király, történeti színmű 5 felvonásban. Kolozsvár, 1895.Online

Humorisztikus tárcákat irt az Arad és Vidékébe (1884), elbeszéléseket és költeményeket a M. Salonba (1884); a Budapesti Hírlapba (1885. 28. sz. Természet után), a Vasárnapi Ujságba (1890. «Az úttörők» és «Földön járó csillagok»); az Ország-Világba (1891. Szathmáryné); Magyar Szellemi Életbe (1892. «Ysole») a Borsszem Jankó Dicsőffy Lóránd c. rovatát is ő írta 1886-ig.

Szerkesztette a Magyar Thalia c. színművészeti hetilapot Kolozsvárt 1882. jan. 1-től máj. 7-ig (Szacsvay Imrével együtt).

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Gabányi Árpád témájú médiaállományokat.